
Aláírta a szerződést a MÁV és a GYSEV a vasútvonalak átadásáról (az átadott-átvett vonalak listájával frissítve)
Németh Réka, a MÁV Pályaműködtetési Zrt. vezérigazgatója és Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója aláírta a soproni székhelyű társasághoz átkerülő nyugat-magyarországi vasútvonalakról szóló üzemeltetési és együttműködési megállapodást.
Közölték: a két vasúttársaság közötti munkamegosztás változása az utasok részéről semmilyen alkalmazkodást nem igényel, ugyanazokkal a járatokkal számolhatnak, mint korábban. A vasútvonalak üzemeltetése egyelőre nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átkerülését sem, a GYSEV a Zalaegerszeg és Celldömölk közötti vonatok esetében veszi át keddtől a személyszállítási közszolgáltatási feladatokat.
Az átadás-átvétel lehetőséget teremtett arra, hogy hosszú évek után megoldódott az úgynevezett tarifatörés problémája, azaz július 1-jét követően már a GYSEV-es járatok igénybevétele esetén sem kerül majd többe az utazás, mintha ugyanazt a távolságot kizárólag a MÁV-csoport által üzemeltetett járatokkal tennék meg az utasok, így például minimálisan olcsóbbá válik a vonatozás Sopron és Budapest között - írták.
Az építési és közlekedési miniszter 10 pontos vállalásról szóló januári bejelentése óta a MÁV-csoport és a GYSEV szakemberei között munkacsoportokban folyt az egyeztetés az átadás-átvétellel érintett vasútvonalakról, azok állomásairól, kiszolgáló létesítményeiről, ingatlan és ingó vagyontárgyakról, beleértve a pályavasúti szolgáltatások nyújtásával összefüggésben a működtetési jogokat és a kötelezettségeket is. Július 1-jétől ugyanis a meglévő 443 kilométer mellett további 752 kilométernyi magyarországi vasúti pálya üzemeltetéssel, működtetéssel és pályavasúti szolgáltatások nyújtásával összefüggő valamennyi jog és kötelezettség a GYSEV Zrt.-hez került.
Az érintett vasútvonalakon a MÁV átlagosan napi 420 vonat közlekedtetését tette lehetővé, és az országos vasúti áruforgalom közel 10 százalékát bonyolította le, ennek révén 40 vasúti társaság részére évi 754 millió árutonna-kilométer mennyiség célba jutását segítette elő. Átadott-átvett vonalak listája elérhető a vasúttársaság honlapján.
Átadott-átvett vonalak listája:
· a 10-es vonal Győrszabadhegy–Celldömölk szakasza,
· a 11-es vonal Győrszabadhegy–Veszprém szakasza,
· a 13-as vonal Veszprémvarsány–Franciavágás szakasza, (a vonalon nincs személyszállítás)
· a 14-es vonal Pápa–Csorna szakasza,
· a 17-es vonal Zalaszentiván–Nagykanizsa szakasza,
· a 20-as vonal Porpác–Székesfehérvár szakasza (Székesfehérvár állomás már nem),
· a 23-as vonal Zalaegerszeg–Rédics szakasza,
· a 24-es vonal Zalabér–Batyk–Zalaszentgrót szakasza,
· a 25-ös vonal Boba–Őriszentpéter–országhatár szakasza,
· a 26-os vonal Ukk–Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem),
· a 27-es vonal Hajmáskér–Csajág szakasza (Csajág állomás már nem, a vonalon nincs személyszállítás)
· a 30-as vonal Murakeresztúr országhatár–Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem),
· a 41-es vonal Murakeresztúr–Gyékényes–országhatár szakasza
A vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átkerülését, július 1-jétől egyelőre a Zalaegerszeg és Celldömölk közötti vonatok esetében veszi át a személyszállítási közszolgáltatási feladatokat a GYSEV. A többi érintett szakasz esetében a rendelkezésre álló járművek függvényében kerül át a személyszállítási közszolgáltatás a soproni székhelyű vasúttársasághoz.
Az átadás-átvétel lehetőséget teremtett arra, hogy hosszú évek után megoldódott az ún. tarifatörés problémája, azaz július 1-jét követően már a GYSEV-es járatok igénybevétele esetén sem kerül majd többe az utazás, mintha ugyanazt a távolságot kizárólag a MÁV-csoport által üzemeltetett járatokkal tennék meg az utasok.
(Fotó: Nagy Jácint)

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.