Ahol érezhető a dorombolás és a szeretet: Szombathely első cicakávézójában jártunk

Macskaimádóknak valóra vált álom egy ilyen kávézó – Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen és Sopron után immár Szombathelyen –, és ekként tekintenek rá Ferenczi Klári és férje, Ferenczi Péter is, akik már régóta tervezték, hogy létrehozzanak egy ilyen helyet, "ahol érezhető a dorombolás és a szeretet" – és a káosz, teszik hozzá, amit a macskakávézóban úgy kell érteni, hogy merev szabályok helyett a természetes sokféleségnek és sokszínűségnek kedveznek: ennek szellemében például nem egyformák a kávés- és teáscsészék, ahogy a vendégek – és a cicák – sem.

Vénusz várja a vendégeket

Kacat, Nudli, Vénusz, Aliz, Samy és Smile, mindamellett, hogy mindannyian békés természetűek, már ránézésre is különböznek: két Main Coon, egy brit rövidszőrű, két európai és egy kanadai szfinx alkotja a féléves négylábúakból álló macskagalerit. Időbe telt megtalálni a megfelelő helyet a kávézónak, és abban az ideális időpontban szerettek volna nyitni, mikor a cicák életkora, szocializációja alkalmassá tette őket a kávézó mindennapi életére, meséli Klári, és szavaiból az is kiderül, hogy bár családi vállalkozás a Chaos Cat Coffee, és nem véletlen, hogy a nagymama-féle üvegkancsókban kínálják a szörpöket, ők nem csak a vér szerinti rokonokat tekintik szívbéli családnak: a nyitásra megérkeznek Péter "motoros családjának" tagjai is – jópofa látvány, mikor bőrdzsekis férfiak vidáman beszélgetnek a törleszkedő cicusok között.

Sokan nem vallják be, hogy szeretik a macskákat, mondja Péter, mert az nem férfias dolog, a kávézó első vendégei is lányok, anyukák. A Chaos Cat Coffee-val egy kis bohémságot, vidámságot is szeretnének csempészni az emberek életébe, hiszen rájuk ez jellemző, mondják (ezt bizonyítja, hogy Péter a nyitás előtti percekben nőnapi tulipáncsokorral lepte meg feleségét, majd táncra is perdültek – ma egyébként minden hölgy vendégnek járt egy szál virág).

Ferenczi Klára (balra) nagy álma vált valóra a kávézóval

Bár a kávézónak, mint minden hasonló helynek, házirendje van,  Klári nem élt például a cicás vendéglátóhelyekre jellemzően azzal, hogy gyerekeket nem enged be. Bízik benne, hogy elegendő a szülői korlát ahhoz, hogy a macskáknak is nyugodt, jó élmény legyen a közös időtöltés, ami egyébként a négylábúaknak sem kötelező: a kávézó minden szegletében találnak elbújásra, pihenésre való kis kuckót, az aktív percekhez pedig rengeteg macskajátékot.

A cicakávézó a későbbiekben jótékony célt is kíván szolgálni: a tervek szerint lesz egy adománykasszájuk, melynek éves "bevételét" a Fekete István Állatvédő Egyesületnek, illetve a Vasi Állatvédőknek ajánlják majd fel.

Tp

Fotók: Nagy Jácint