Áder jóváhagyta a honvédség fejlesztésének terveit
Jóváhagyta Áder János köztársasági elnök a Magyar Honvédség fejlesztési terveit - mondta a Magyar Honvédség parancsnoka szerdán, miután megbeszélést folytatott az államfővel, aki a honvédség főparancsnoka is. Áder János dolgozószobájában fogadta Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy megvitassák a honvédség aktuális kérdéseit.
A találkozó után Ruszin-Szendi Romulusz újságíróknak azt mondta, hogy tájékoztatta a köztársasági elnököt az afganisztáni kimenekítési művelet részleteiről és a Breakthrough 2021 gyakorlatról, amelyen - mint fogalmazott - meg tudták mutatni a honvédség meglévő és új képességeit. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnokaként jóváhagyta a honvédség fejlesztési terveit, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon - tette hozzá. Mint mondta, az államfő jóváhagyása után folytatják a megkezdett fejlesztéseket, amelyek nyomán Magyarország "egyre hitelesebb tagja lesz" a NATO-nak, és a magyar emberek is egyre jobban érzik majd, hogy "a magyar katona minden nap őket szolgálja".
A parancsnok újságírói kérdésre elmondta: a köztársasági elnök jóváhagyását igényelte például az új zászlóaljstruktúra, és jelezte, elkötelezettek abban, hogy további alakulatok jöjjenek létre Magyarország területén. Ruszin-Szendi Romulusz az új helyszínekre vonatkozó kérdésre azt mondta, egyelőre elemzik, hol születtek a katonák, hol vannak hagyományos katonavárosok, hol mekkora a munkanélküliségi ráta, "hol látják a legszívesebben a magyar katonákat". Kiemelte: maradnak az Országgyűlés által engedélyezett létszámkereteken belül, de a belső összetételen változtatnának. Szeretnénk, ha minél több kiképzett harcolója lenne a Magyar Honvédségnek - fogalmazott.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.