km/óra
  2020.10.21., szerda  •  Orsolya napja
Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is

Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is

A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.

 

"Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő. A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.


Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott.


Több mint három millió magyar került a határon kívülre, Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. "Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került" - vette számba a veszteségeket az államfő, hozzátéve: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba.


Elkerülhető lett volna a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan? - sorolta az államfő azokat a kérdéseket, amelyeket már a negyedik generáció tesz fel.


Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést - emlékeztetett - de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni. Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát - ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, "sunyi háttértárgyalásokon". "Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk" - fogalmazott. Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el.


Áder János ugyanakkor rámutatott arra is: a világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította, amikor "a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak".


Az államfő súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól.  


Egy vesztes háború, két forradalom okozta káosz, Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei után a csőd szélére jutott nemzet mégis élni akart, Bethlen István kormánya pedig sikerrel vezette ki a nemzetet a válságból.


Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel.: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.


"Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat" - mondta. "Mi tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk."


"Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk" - fogalmazott, de leszögezte azt is: nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében.


Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja - hívta fel a figyelmet - a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása. "Tíz éve azon dolgozunk, hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges" - sorolta a megtett intézkedéseket. Kitért arra is, hogy az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat.


Az államfő beszéde végén felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz!" (MTI)

 

Fotó: Áder János Facebook-oldala

kapcsolódó cikkek
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának napján a történelmi Magyarországon mindenütt megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. 100 évvel később a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felhívására újra megszólalnak majd a harangok országszerte.
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Megemlékező repülést szerveznek kisgépes pilóták Magyarország több repülőterén június 4.-én. Szombathelyről is szállnak fel gépek.
kapcsolódó cikkek
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának napján a történelmi Magyarországon mindenütt megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. 100 évvel később a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felhívására újra megszólalnak majd a harangok országszerte.
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Megemlékező repülést szerveznek kisgépes pilóták Magyarország több repülőterén június 4.-én. Szombathelyről is szállnak fel gépek.
Savaria Fórum 29. évfolyam 38. szám - 2020.10.16.
Savaria Fórum 29. évfolyam 38. szám - 2020.10.16.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
Gazdátlan betegek, ellátási zavarok várhatók
Elfogadhatatlan az orvosok és egészségügyi dolgozók számára a jogviszonyról szóló törvény. A kivezénylés, a választási kötelezettség állami- és magánellátás között lehetetlen helyzetbe hozza az orvosokat, a szakdolgozók jelentős részét, és ez által a betegeket is. Megkérdeztük egy orvos véleményét a témáról, aki negyven éve praktizál egy nyugat-magyarországi kórházban.
Az orvosok többlépcsős béremeléséről döntött a parlament
Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés.
Megduplázzák az orvosok bérét, kivezetik a hálapénzt
Elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett, soha korábban nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslatot, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született.
Az ápolók is igazságos béremelést kérnek
További jelentős béremelést kérnek a kormánytól a szakápolók is – írta közleményében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK).
Operatív törzs: Magyarországról korlátozás nélkül lehet Ausztriába utazni
Megváltoztak a személyforgalmat érintő beutazási szabályok Ausztriába szombattól, Magyarországról ugyanakkor korlátozás nélkül lehet beutazni Ausztriába, mert Magyarország pozitív jellegű biztonsági kockázati besorolást kapott - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese hétfőn online sajtótájékoztatón.
legfrissebbek
Beperelte a szaúdi trónörököst a meggyilkolt újságíró menyasszonya
Beperelte Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököst egy amerikai bíróságon kedden a meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró felesége, aki szerint a trónörökös rendelte el férje meggyilkolását.
A francia kormány 2021 áprilisig tervez korlátozásokat
A francia kormány 2021. április 1-ig tervezi korlátozásokat a koronavírus-járvány megfékezésére.
Továbbra is az Apple a világ legértékesebb márkája
Immár a nyolcadik egymást követő évben lett az Apple a világ legértékesebb márkája az Interbrand nevű amerikai tanácsadó vállalat globális rangsorában.
Világító kerékpárút épült Esztergomban
“Az utóbbi évek legragyogóbb kísérleti útépítési projektje valósulhatott meg az Eurovelo 6 kerékpárút Duna-menti szakaszán Esztergom térségében” -írja a Magyar Közút Nonprofit Kft. Facebook-oldalán egy új, kísérleti jelleggel megépített esztergomi kerékpárútról.
Maruzsa négy fal közé zárná a gyerekeket az őszi szünetre
A koronavírus-fertőzési láncok megszakítására is alkalmas lehet a pénteken kezdődő őszi szünet az iskolákban – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerdán a köztévében.