A szúnyogok mellett a fátyolpoloskák is támadnak

Számos őshonos csipkéspoloska él Magyarországon, a problémát viszont két invazív, idegenhonos faj okozza. A platán-csipkéspoloska már az 1960-as évektől jelen van itt, az Észak-Amerikából érkezett variánsa 2013-ban jelent meg az országban. Ez utóbbi jóval károsabb.

Vig Károly, a Savaria Múzeum tudományos igazgatóhelyettese elmondta, alapvetően tölgyfajokon él, de városi fákon, juharon, platánon is előfordul. Legnagyobb kártétele a tölgyeken jelentkezik. Magyarország erdőállományának jelentős részét a tölgyfajok alkotják, tehát komoly erdészeti veszélyforrást is jelent, hiszen tömeges szívogatásával a levelek sárgulását, lombhullást okoz, ami kihatással van a fahozamra, illetőleg a makktermésre is. Városokban is jelen van, tehát óhatatlan, hogy lakásokban, száradni kitett ruhákon is találkozhatunk vele.

Elég csak kiülni a teraszra, vagy kilépni a lakásból, az apró, világos színű, foltos csipkéspoloska szinte mindenhol ott van. 2-3 nemzedéke fejlődik évente, melyek egyedei kedvező időjárásban jobban elszaporodnak. Természetes ellenségük nincs, csupán a katicák és a rablópoloskák fogyasztják őket, de ők sem jelentős mennyiségben. A kellemetlenkedő rovar táplálékot keresve minden puha felületen próbaszúrást végez, így az emberi bőrön is. Viszont növényevők, vért nem szívnak, így a csípésnek egészségügyi kockázata nincs. Nem úgy a szúnyogoknak, azok ugyanis akár vírusokat is hordozhatnak.

Vig Károly hozzátette, Magyarországon eddig tigrisszúnyogban még nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz kórokozóját, ellenben az őshonos dalosszúnyogból igen. Tehát amikor kikiáltjuk halálos veszedelemnek a tigrisszúnyogot, azzal mindig óvatosnak kell bánni. Nem kizárt, hogy jöhetnek olyan új fajok, amelyek terjesztenek ilyen betegségeket.

Magyarországon ezeket a betegségeket még nem találták meg az invazív szúnyogokban.

Forrás: SZTV