A Mária-kultusz Smidt Múzeumban őrzött emlékeiből nyílt kamarakiállítás szombaton

A keresztény vallás egyik leggyakrabban ábrázolt alakja, Mária köré épülő programsorozat egyik állomása volt a szombati. Az Ars Sacra Fesztivált 2007 óta tartják meg Magyarországon, Budapest után ma már sok nagyvárosban, településen is: célja, hogy a szakrális művészetek értékeire, alkotásaira irányítsa a figyelmet. Ehhez kapcsolódva a Szent Márton Intézet vezetője, Szommer Ildikó előadását hallhatták az érdeklődők szombaton 14 órakor, majd tárlatvezetésen vettek részt – a Smidt Múzeum raktáraiban rejtőző, a Szűzanya alakját megjelenítő műtárgyakat csodálhatták meg.

Krisztus anyjának -- aki a keresztény közösség anyja is -- kultusza az ókeresztényeknél gyökerezik, ám a IV. században bontakozik ki igazán, különösen a Niceai Zsinat (325) után, amely megerősítette Krisztus istenségét, és ezzel együtt Mária "Theotokos" (Istenszülő) címét – tudtuk meg Szommer Ildikótól. Máriának sokféle elnevezésével – a Madonnától a Rózsafűzér Királynőjén át a Sarlós Boldogasszony vagy a Hét Fájdalmú Szűzanya  névig – találkozhatunk, s, ahogy a tárlat is megvillantotta, nem kevésbé gazdag ábrázolásainak módja,típusa sem. 

Máriát ábrázoló porcelánszobrocskák a Smidt Múzeumraktárából

A Máriát fiával ábrázoló képek három típusát mutatta be az előadás, ezek közül az óvó, védelmező, közbenjáró szerepét hangsúlyozó, gyermekét körülölelő anyát ábrázolja a múzeumban őrzött egyik ikon, egy 1899-ben készült tárgy.

Balra a házi golgota,ikonok, jobbra szobai szenteltvíztartók a tárlatban

A XIX. századból Mária Terézia-tallérból átalakított, melltűként használt érmen Szűz Mária a kisdeddel már az "Útmutató" típusú ábrázolást mutatja: a két alak frontálisan ábrázolva a képet szemlélőre néz, Mária pedig Jézusra mutat.

Melltű Mária Terézia-éremből

Kolostori munkákat is megcsodálhatunk a tárlatban:1915-ből egy akvarellt, mely, tőrrel a szívében a Hét fájdalmú Szűzanyát ábrázolja, de megtekinthető egy selyemrátétes, aranyhímzéses kézimunka is, az asztalnál olvasó Máriával és Jézussal. 

Különösen kedves emlékei a kiállításnak a szobai szenteltvíztartók (a tárlaton kívül a barokk teremben is látható egy sárgaréz öntvény, Szily püspök ágya fölött), de lenyűgöző a XIX. századi "házi golgota" is: a talapzaton álló, fémcsipke díszítésű feszület tövében Mária és Mária Magdolna alakjával.

Mátyás király ezüst dénárja, I. Lipót, II. Rákóczi Fejedelem és I. Ferenc király ezüst tallérjai is megtekinthetők – mindegyiken fellelhető Jézus anyjának alakja. Offerek, azaz áldozati tárgyak, hallstadti, mariazelli képeslapok mutatják be a Mária-tisztelet teológiai, szimbolikus és társadalmi jelentőségét, valamint annak hatását a keresztény egyházak liturgikus gyakorlatára és hitéletére. 

Az előadás kitért a zarándoklatok, csodás jelenések és népi ájtatosság formáira is, amelyek mind Mária közvetítő szerepét erősítik a hívők és Krisztus között.A kiállítás záró, vagy, ha úgy tetszik, nyitó, 1930 körül készült darabja a földszinti pultnál, üvegbúra alatt tekinthető meg: fatalapzaton álló feszület viaszból készült alakokkal – a műtárgy Mariazellből származik, nem véletlenül ábrázolja a Szűzet bő, kúpszerű ruhában (a szűken leomló öltözetet viselő lorettói típusú Madonnátval ellentétben).  

Tp

Fotók: Nagy Jácint