A családtörténet is fókuszba került a levéltári napon

Negyven évvel ezelőtt, 1984 tavaszán rendezték az első levéltári napot, és bár csak online, de még a koronavírus-járvány idején is megtartották. Fontos fóruma a szakmának a szombathelyi esemény.

Kovács Eleonóra, az MNL Tudományos Igazgatóság főtanácsosa elmondta, hogy a levéltári nap mindig a találkozásra lehetőség, de nemcsak a levéltárosok egymással való találkozására, hanem a levéltárhasználókat is szeretnék ilyenkor megszólítani, invitálni. 

A 41. levéltári nap fókuszában az anyakönyvek voltak, amelyek sokkal többet mutatnak családtörténeti epizódoknál. Melega Miklós, az MNL Vas Vármegyei Levéltára igazgatója kiemelte, ilyen értelemben a családtörténeti kutatásnak az elsődleges forrása, de ennél sokkal több, sokkal sokrétűbb. Lehet ezt akár bizonyos társadalmi kapcsolatoknak, kapcsolati hálóknak a vizsgálatára alkalmazni, akár statisztikai elemzéseket is lehetne vele folytatni, de születés, halálozás, egészségügyi kérdések, akár járványok pusztítását is lehet vizsgálni.

Az anyakönyvekből kinyerhető adatok változatosan alakultak az évszázadok során, hiszen volt idő, amikor több, és volt idő, amikor kevesebb adatot vittek fel a születések, a keresztelők, a házasságkötések és a halálozások alkalmával.

A levéltári napon több szempontból is körbejárták az anyakönyv témáját: szólt előadás például az anyakönyvi adatokról a falukutatás forrásaként, és témát adtak a trianoni békediktátum után Jugoszláviának átadott anyakönyvi iratok is.

Forrás: SZTV