Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – A békéért imádkozott XIV. Leó pápa a szolgálatának kezdetét jelentő szentmise után

Vasárnap délelőtt megkezdődött az új katolikus egyházfő, XIV. Leó pápa péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmise vasárnap délelőtt a vatikáni Szent Péter-bazilikában, ahol az új egyházfő a keleti egyházak pátriárkáival levonult a bazilika altemplomába Szent Péter sírjához, és ott közösen imádkoztak.

Ezt követően a pápa és kísérete együtt vonult a bazilika előtti szabadtéri oltárhoz, miközben a kórus Laudes Regiae-t énekelte, a szentté avatott pápák, vértanúk közbenjárását kérve az új pápa szolgálatára. Az oltárhoz érve XIV. Leó megáldotta a vizet, majd meghintette vele a híveket.

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni

– mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

„Félve és remegve jövök hozzátok”

Az új egyházfő homíliájában arról beszélt, minden érdem nélkül lett megválasztva. Úgy fogalmazott: „félve és remegve jövök hozzátok”, mint egy testvér, aki hitetek és örömötök szolgája akar lenni, „veletek együtt járva Isten szeretetének útján”.

A latinul és görögül felolvasott, János evangéliumából vett szentírási részletet magyarázva kiemelte, Péter apostol csak azért tudja Jézustól kapott küldetését teljesíteni, hogy emberhalász legyen, mert saját életében megtapasztalta Isten végtelen és feltétel nélküli szeretetét, még a kudarc és a tagadás órájában is.

Pétert feladata, hogy „jobban szeressen” és életét adja a nyájért. Szolgálatát éppen ez az áldozatkész szeretet jellemzi, tekintélye nem más, mint Krisztus szeretete. Nem lehengerléssel, vallási propagandával vagy hatalmi eszközökkel kell megragadnia a többieket, hanem mindig és csakis azzal a szeretettel, amelyre Jézus adott példát

– jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy Péternek a nyáj legeltetése közben mindig ellen kell állnia a kísértésnek, hogy „magányos harcos” legyen vagy a többiek fölé helyezett vezető, aki uralkodik a rábízott embereken. Éppen ellenkezőleg, arra nyert meghívást, hogy szolgálja a testvérek hitét, együtt járva velük.

Szót arról is, az egyház mindazokból áll, akik összhangban vannak a testvéreikkel és szeretik felebarátjukat. Azt szeretném – folytatta, hogy ez legyen „a mi első nagy vágyunk”: egy „egyesült egyház”, az „egység és a közösség jele”, amely a kiengesztelődött világ kovászává lesz.

Még mindig túl sok a viszály, a seb, melyet a gyűlölet, az erőszak, az előítéletek, a másmilyenségtől való félelem, a Föld erőforrásait kizsákmányoló és a legszegényebbeket kirekesztő gazdaság okoz. „Mi ebben a tésztában szeretnénk az egység, a közösség, a testvériség apró kovásza lenni. Alázattal és örömmel azt szeretnénk mondani a világnak: nézzetek Krisztusra, közeledjetek hozzá, fogadjátok be szavát, amely megvilágosít és megvigasztal. Halljátok meg a szeretetre irányuló javaslatát, hogy az ő egyetlen családjává váljatok. Az egyetlen Krisztusban mi is egyek vagyunk”

– fogalmazott az egyházfő.

„Építsünk egy missziós egyházat, amely kitárja karjait a világ felé”

XIV. Leó a „missziós lelkület” fontosságáról szólva hangsúlyozta, hogy a keresztények nem zárulhatnak be kis csoportjaikba, és nem érezhetik magukat felsőbbrendűnek a világnál. „Arra nyertünk meghívást, hogy mindenkinek fölkínáljuk Isten szeretetét, hogy megvalósuljon az az egység, amely nem szünteti meg a különbözőségeket, hanem értékeli mindenki személyes történetét és minden nép társadalmi és vallási kultúráját” – mondta.

Arra szólított, hogy építsünk egy „missziós egyházat, amely kitárja karjait a világ felé”, amely hirdeti az Igét, amely engedi, hogy a történelem nyugtalanítsa és amely az összhang kovászává válik az emberiség javára.

A Szent Péter-bazilika előtti téren tartott szertartáson több mint ezer bíboros, püspök, pap koncelebrált. XIV. Leó három bíborostól megkapta a gyapjúból készült palliumot és a halászgyűrűt, majd a pápa ezután az evangéliumos könyvvel áldást adott, majd a világegyház képviselői engedelmességet fogadtak neki. Először egy észak-amerikai, egy dél-amerikai és egy óceániai bíboros, majd egy püspök, egy pap, két szerzetes, egy házaspár, végül két fiatal járult a pápa elé.

Ismét nagy tömeget vártak, valamint kétszáz delegációt a világ minden részéből. Köztük voltJ.D. Vance amerikai alelnök és Marc Rubio külügyminiszter, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár, valamint érkezését jelezte az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is. A magyar delegációt Sulyok Tamás államfő vezeti, a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett a szertartáson.

A szertartáson az áldozás után utáni imában az új pápa arra kérte Istent, hogy erősítse meg az egyházat egységben és szeretetben, és hogy a rábízott nyájjal együtt őt is oltalmazza.

„Tartós és igazságos béke kell”

A kétórás szentmise végén, a Regina caeli elimádkozása előtt XIV. Leó köszönetet mondott a misére érkezett hivatalos küldöttségeknek, köszöntötte a keresztény egyházak és más vallások képviselőit és a több ezer zarándokot.

Elmondta: a délelőtt folyamán nagyon erőteljesen érezte „Ferenc pápa lelki jelenlétét, aki a mennyekből kísér minket”.

Kiemelte, örömünkben és közösségünkben nem feledkezhetünk meg azokról, akik a háborúk miatt szenvednek Gázában és Ukrajnában. Hozzátette: a meggyötört Ukrajna most már végre a béketárgyalásokra vár, amelyek „tartós és igazságos békét kell, hogy elhozzanak”.

Szűz Máriához imádkozva kérte közbenjárását és a béke ajándékát, támogatást és vigasztalást mindannak, aki szenved és kegyelmet mindannyiunknak.

MTI

Fotó: MTIEPAANSAMassimo Percossi