3x1 NŐ: beszélgetés életről és irodalomról a Berzsenyi könyvtárban

Csütörtök délután a Berzsenyi Dániel Könyvtárban Dr. Baráthné Molnár Mónika, a könyvtár igazgatója nyitotta meg azt a beszélgetést, mely a 3X1 Nő címet kapta: a három írónőt, a szombathelyi Cser Kovács Ágnest, a győri Havas Julit és a budapesti Szeifert Natáliát elsősorban a Kalligram kiadó hozta közös nevezőre, na meg persze az, hogy írónők, akik nemrégiben megjelent regényeikről (is) beszéltek, s mindhármójuk őszintesége, amiként életről, irodalomról, a regényírás és -kiadás nehézségeiről és szépségeiről szóltak. Ez persze csak 1X3 lenne, de az izgalmas éppen az volt, amitől ez a délután 3X1, azaz a három írónő különböző személyiségét, világhoz való viszonyát felvillantó beszélgetés volt.

Szeifert Natália Örökpanoráma című regényéért idén Mészöly Miklós-díjat kapott, első nagyregénye ez, mely egymásba nyíló női történetekből építkezik. Komplexitását az is jelzi, hogy a kritikák rendre más és más oldalát értékelik: családregényként, disztópiaként és helytörténeti szövegként is definiálták már a közel 150 év történetét átfogó művet, mely fiktív térben játszódik, s melyben három generáció nőtagjainak életén át bomlanak ki a mágikus realizmus stílusát idéző történetek – nem véletlen, hogy a beszélgetőtársak Marquez Száz év magányához hasonlították. A külső és a szubjektív idő, az élet meghosszabbításának, manipulálásának bioetikai kérdései is hangsúlyosak a gondolkodásra késztető regényben. Szeifert Nati szerint a gondolkodó ember nem engedheti el a természettudományok kérdéseit: a tudós és a művész ugyanolyan szemmel tekint a világra.

Havas Juli civilben dr. Szalai Zsuzsanna, a győri kórház tüdőgyógyász, allergológus és klinikai onkológus főorvosa. Regénye, A Nincs Hold, ha nem nézed egy fiktív kórházban, a Szent Bertalanban játszódik, de nem kórházi, hanem, ahogy ő mondja, szerelmetes regény. Egy doktornő idősebb férfihoz kötődő, hét éve tartó szeretői kapcsolata a fő szál: az írónőt elsősorban ez érdekelte, hogyan, miért lehet beleragadni egy ilyen viszonyba, s az hogyan viselhető, bírható el éveken át. A regény 2020. március 9-én kezdődik, azon a napon, mikor, a valóságban dr. Szalai Zsuzsannát a kórházba hívták értekezletre, melyen bejelentették a Covid-járvány hozta intézkedéseket. A világjárvány alatti kényszerű otthonlét megnyitotta az írás kapuját: Havasi Juli, mint a legtöbben, olvasóból vált íróvá, tudatosan: kreatív írás tanfolyamokat is elvégzett. 

Cser Kovács Ágnes Zárvatermők kertje című regényének bemutatójáról korábban már írtunk: a regény önéletrajzi vonulata került most is elsőként szóba. Bár tudjuk, hogy az irodalmi szöveg óhatatlanul fikció, s az életrajzi szerző nem keverendő össze az alkotóval, akinek a hangját halljuk a könyvben, ám a felbukkanó, meg nem nevezett szombathelyi terek, szereplők a regényben óhatatlanul találgatásra késztetik a kisvárosi olvasót. Ági annyit azért elárul, édesapja egyes levelei változtatás nélkül bekerültek a szövegbe, bár az irodalom és a nyelv fura természetrajzát igazolva az egyik legszebb beemelés mégis az "Augusztus 5-én bogárirtás lesz" sor lett. 

S bár Ági könyve erős önéletrajzisággal kötődik szereplőihez, mindhárman tapasztalták és tapasztalják az alkotás varázsát, mikor a regény írja önmagát: a karakterek, ha megszületnek, önálló életre kelnek, s csak figyelni és rögzíteni kell őket. Ahogy Havas Juli fogalmazott, az alkotás folyamata alatt a szereplők és történeteik csak jöttek be tömött sorokban az ajtón, ablakon. Szeifert Nati házassághoz hasonlította a karakterekkel való együttélést, Havasi Juli is "velük élt", míg regényét alkotta.

Abban is egyetértettek a szerzők, hogy nehéz csapást vágni a könyvek rengetegében, íróként, olvasóként egyaránt. Egyfelől a kultúrában, könyvkiadásban "zaj van",sok a könynek látszó tárgy, másrészt nehéz eljutni az olvasókhoz – ez is az egyik célja a csütörtöki beszélgetésnek. Nem az író dolga marketingelni a könyvét, bár, jegyezték meg nevetve, a macskás posztok itt is beválnak.
A beszélgetést követően az alkotók dedikálták a regényeiket, melyekből a helyszínen is lehetett vásárolni – és a könyvtárból is kölcsönözhetők.

TP
Fotó: Nagy Jácint