1956-ra emlékezett a város: védjük meg együtt szabadságunkat!

A programsorozat délután négy órakor a Jáki úti temetőben Welther Károly síremlékének megkoszorúzásával kezdődött, majd fél öttől a Március 15. téren katonai tiszteletadás mellett felvonták az Országzászlót. 

Az 56-osok terén Mécs Imre, a forradalom után halálra ítélt szabadságharcos, későbbi országgyűlési képviselő mondott beszédet.

- Meghatottan fogadtam a szombathelyiek meghívását az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára. Megrendülve állok itt az 56-osok terén, ahol az emlékművel Szombathely népe hősei előtt tiszteleg. Már a forradalom előtt a szombathelyiek az ifjúsággal karöltve küzdöttek a hatalommal szemben megyéjük megmentéséért. Ugyanis a kádárista hatalom Vas megyét fel akarta „darabolni”, és részeit két szomszédos megyéhez csatolni. A forradalom vihara megérkezett Szombathelyre, és villámgyorsan megszervezték az emberek a forradalom intézményeit. Szombathely népe sem tétlenkedett, a mélyben lévő elégedetlenség és akarat itt is felszínre tört - a szabadságért, a demokráciáért – kezdte beszédét Mécs Imre, aki később a forradalom első napjairól beszélt. 

- Ilyesmi csodára vágyunk ma is. De tudnunk kell: a csoda most is bennünk van. Cselekednünk kell, összefogva. Csak együtt teremthetünk ismét jogállamot, csak együtt alakíthatjuk ki a parlamentarizmust újra, csak együtt szüntethetjük meg a mostani egypártrendszert, csak együtt billenthetjük át a súlyt a gyűlöletről a szeretetre. Csak együtt érthetjük meg egymást. Ez 56 legfontosabb üzenete – hangsúlyozta az egykori országgyűlési képviselő. A rendezvény koszorúzással zárult. 


Este hat órától a Városháza dísztermében ünnepi közgyűlés vette kezdetét. 

- „Mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, azt egy magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani - jogszerűtlenség, és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása…” Így fogalmazott XI. Piusz pápa 1931-es szociális enciklikájában. Valahol mélyen ez a gondolat hathatta át 31 évvel ezelőtt az első megválasztott képviselő-testületet is, amely a pártállami bilincstől megszabadulva, saját kezébe akarta venni és vette is Szombathely sorsát, életét – kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Nemény András, városunk polgármestere, aki így folytatta:

- Így 31 év után tisztán látszik, Wagner András vezetésével az alapító elődök megcselekedték, amit megkövetelt a haza. A szűkebb haza, Szombathely. Igaz, kaptak hozzá valódi alakító szabadságot. Mert az Antall József vezette akkori kormánynak természetes volt, hogy nemcsak feladatot ad, hanem forrást is hozzá. Természetes volt, hogy aki a saját tehetségével, képességével elér valamit, azt segíti, és nem elvesz tőle. Természetes volt például, hogy az itt élő emberek gyógyulásához, a gyermekek oktatásához köze van a helyi közösségnek. Természetes volt, hogy nem akarta a társadalom helyes rendjét felforgatni, és nem akarta elvonni a döntéseket azoktól, akik aztán viselik ezek következményeit. Az önkormányzás hitem szerint a saját életünkről hozott döntések a saját szabályaink alapján, a saját felelősségünkre. De ez csak akkor lehetséges, ha az állam biztosítja hozzá a feltételeket. Az elmúlt évtizedekben egyre szűkült a döntések szabadsága, ami mára elérte a kritikus pontot. Ha nem lesz változás, az önkormányzat szóból csak a kormányzat marad, az önállóságból pedig csak az utasításoknak való feltétlen megfelelés lesz – hangsúlyozta a polgármester. 


- Olyan országban jó élni, amelyik egyszerre ad szabadságot és biztonságot, hiszen a kettő együtt kell, hogy járjon. 65 évvel ezelőtt a szabadságért haltak meg emberek, 31 évvel ezelőtt a szabadság alapjait akarták megteremteni a levert forradalom örököseiként. Az állam nem tud odafigyelni mindenkire, de egy önálló önkormányzat, egy erős helyi közösség igen. Ezt mutatták meg a rendszerváltó elődök 3 évtizeddel ezelőtt, és ezt mutattuk meg mi is a pandémia első időszakában, így együtt, városlakók, önkéntesek, civilek, ellenzék és városvezetés. Mert az igazán nagy kihívásokra mindig csak közösen tudunk jó válaszokat adni. Olyan válaszokat, amelyek méltók az 56-osokhoz és a 90-esekhez is – húzta alá dr. Nemény András, aki így zárta szavait. 

- Védjük meg együtt az önállóságunkat, a szabadságukat, a városlakóink szociális biztonsághoz, egészséghez, tanuláshoz való jogát, és azt a jogot, amit közel 100 éve Pius pápa hirdetett meg, és ami azóta a kereszténydemokrácia és az Európai Unió egyik alapelve, hogy a helyiekről szóló döntések helyben szülessenek, azt semmilyen hatalom el ne vonhassa – hangoztatta a polgármester.

A programsorozatban közreműködtek: Balogh János, Keller Dániel és Keller-Dénes Emőke (Weöres Sándor Színház), Tóth Dániel és Batyi Norbert, a Kanizsai Dorottya Gimnázium kamarakórusa, Szombathely Város Fúvószenekara, a MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred díszalegysége, valamint a Szombathelyi Polgárőrség. 

Krilov István 

Dr. Nemény András ünnepi beszéde

Tisztelt Ünnepi Közgyűlés, Tisztelt Szombathelyiek!

„Mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, azt egy magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani- jogszerűtlenség, és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása…” Így fogalmazott XI. Piusz pápa 1931-es szociális enciklikájában.

Valahol mélyen ez a gondolat hathatta át 31 évvel ezelőtt az első megválasztott képviselőtestületet is, amely a pártállami bilincstől megszabadulva saját kezébe akarta venni és vette is Szombathely sorsát, életét. 

Szabadságot kapott kézbe, elindult a vérkeringés és megmozdult. 

Ahogy alkotó szabadságot kapott az elme is. És bizony szükség volt mindkettőre, mert hirtelen rengeteg feladat tornyosult az új városvezetés és a hivatal dolgozói előtt.


Érzelmekben és érvekben gazdag éjszakába nyúló vitákban született, fejlődött, erősödött a helyi demokrácia. Nem a párthovatartozás, nem a vallási meggyőződés volt a közös pont, hanem a város szeretete. 

Így 31 év után tisztán látszik: Wagner András vezetésével az alapító elődök „megcselekedték, amit megkövetelt a haza”. A szűkebb haza, Szombathely.


Igaz, kaptak hozzá valódi alakító szabadságot. 

Mert az Antall József vezette akkori kormánynak természetes volt, hogy nemcsak feladatot ad, hanem forrást is hozzá. 

Természetes volt, hogy aki a saját tehetségével, képességével elér valamit, azt segíti és nem elvesz tőle. Természetes volt például, hogy az itt élő emberek gyógyulásához, a gyermekek oktatásához köze van a helyi közösségnek. 


Természetes volt, hogy nem akarta a társadalom helyes rendjét felforgatni, és nem akarta elvonni a döntéseket azoktól, akik aztán viselik ezek következményeit. 

Az önkormányzás hitem szerint nem más, mint a saját életünkről hozott döntések a saját szabályaink alapján, a saját felelősségünkre. De ez csak akkor lehetséges, ha az állam biztosítja hozzá a feltételeket. Az elmúlt évtizedekben egyre szűkült a döntések szabadsága, ami mára elérte a kritikus pontot. 

Ha nem lesz változás, az önkormányzat szóból csak a kormányzat marad, az önállóságból pedig csak az utasításoknak való feltétlen megfelelés lesz. 


Ha pedig ezt nem akarjuk, akkor új garanciák kellenek a működéshez, akkor új önkormányzati törvény kell. 

Akár azoknak az alapvetéseknek a mentén, amit a Megyei Jogú Városok Szövetségének korábbi elnöke fogalmazott meg az önkormányzatokról szóló 12 pontjában. Eszerint:

A kormány csak úgy adhat kötelező feladatokat az önkormányzat számára, ha azoknak feltételeit biztosítja.
Minden önkormányzatnak joga van a vagyonához. Arra a kormány nem teheti rá a kezét, el nem vonhatja.
Minden önkormányzatnak joga van a jövedelemhez. Azt a központi állam el nem veheti, fel nem használhatja.
Minden önkormányzatnak joga van az ellenálláshoz törvényes keretek között, ha az állam a létét, a törvényességet vagy az alkotmányosságot veszélyezteti.

E mondatok szerzője, a szövetség tiszteletbeli elnöke, az egykori polgármester és miniszter, Kósa Lajos volt… Ha tartja még korábbi gondolatait, amit a mindenkori államra és önkormányzatokra vonatkoztatott, akkor nemzeti konszenzussal közösen fogadjuk el azt az új törvényt, amit a Magyar Önkormányzatok Szövetsége fog jegyezni a közeljövőben, és aminek az elkészítésében Szombathely is aktív szerepet vállal. 

Tisztelt Szombathelyiek!

Olyan országban jó élni, amelyik egyszerre ad szabadságot és biztonságot, hiszen a kettő együtt kell, hogy járjon. 65 évvel ezelőtt a szabadságért haltak meg emberek, 31 évvel ezelőtt a szabadság alapjait akarták megteremteni a levert forradalom örököseiként. 

Azóta tudjuk, a nagy társadalmi változásoknak mindig vannak vesztesei, akik a kapott szabadsággal nem tudnak jól élni, az új helyzet bizonytalansága pedig a létbiztonságukat fenyegeti. 


Az állam nem tud odafigyelni mindenkire, de egy önálló önkormányzat, egy erős helyi közösség igen. Ezt mutatták meg a rendszerváltó elődök 3 évtizeddel ezelőtt, és ezt mutattuk meg mi is a pandémia első időszakában, így együtt, a város polgárai, önkéntesek, civilek, ellenzék és városvezetés. 

Mert az igazán nagy kihívásokra mindig csak közösen tudunk jó válaszokat adni. Olyan válaszokat, amelyek méltók az 56-osokhoz és a 90-esekhez is.

Legyen ez most is így: védjük meg együtt az önállóságunkat, a szabadságunkat, a polgáraink szociális biztonsághoz, egészséghez, tanuláshoz való jogát, és azt a jogot, amit közel 100 éve Pius Pápa hirdetett meg, - és ami azóta a kereszténydemokrácia és az Európai Unió egyik alapelve, hogy a helyiekről szóló döntések helyben szülessenek, azt semmilyen hatalom el ne vonhassa. 

Ha így teszünk, akkor még sokáig a szabad szombathelyi önkormányzat ünnepe is lesz október 23-a.

Köszönöm, hogy meghallgattak.