km/óra
  2020.08.12., szerda  •  Klára napja
Szabó Tibor: Számunkra a haza az anyaország volt

Szabó Tibor: Számunkra a haza az anyaország volt

Szabó Tibor Jászai-díjas színművész ötvenévesen, 2008-ban települt át Erdélyből az anyaországba feleségével, pályatársával, Bálint Évával. Mindkettejüket a Weöres Sándor Színház alapítói között tartjuk számon. 2012-től magyar állampolgárok. Szabó Tibort a kisebbségi létezésről kérdeztük. 

– Huszonöt évesen jártam először Magyarországon… Erősen magyar érzelmű családba születtem, a szüleim értelemszerűen magyar iskolába járattak, így a magyarságtudat már gyermekként belém ivódott. Másfél éves koromig a szilágysági Kárásztelken éltünk, onnan kerültünk el – a Szatmárnémeti és Nagyvárad között fekvő – Nagykárolyba, egy mezei kisvárosba. Ott jártam az iskoláimat egészen az érettségiig. Apám a mezőgazdaságban dolgozott traktorosként, anyám a háztartást vezette. A család első generációs értelmiségije vagyok. Négyen voltunk testvérek, sajnos, az egyik húgom már nem él. Apám egyetlen fizetéséből szűkösen éltünk. Krumplit ettünk krumplival, sokféleképpen elkészítve, hiszen leleményes az ember. Így nem is utáltuk meg.
A magyar televíziót néztük, és amikor eldurvult a Ceausescu-rendszer, az ottani románok is azt nézték. (A román tévében naponta kétórás adás volt, abból másfél óra Ceausescu látogatásairól, beszédeiről szólt.) Nyilván sokan vágytak némi kulturális élményre, minimum egy jó filmre. 

– Gyerekkoromban mindenki beszélt a városban magyarul, a románok is. Sőt, ha az utcánkba költözött egy román család, a gyereknek hamar meg kellett tanulnia magyarul, hogy ha játszótársakat szerettek volna. Akkoriban a város lakosságának nyolcvan százaléka magyar volt, ma úgy fele-fele lehet az arány. Sajnos. A mindenkori román kormány száz éve következetesen románosít. A kommunista rendszer nagy iparosítása idején az új gyárakba román munkásokat hoztak Moldvából, Havasalföldről. Minket több száz kilométerre vittek katonának, s román ajkúakat hoztak a magyar vidékek laktanyáiba, újabban pedig ortodox kolostorokat és templomokat építenek a magyar többségű helyekre. 


– Anyai nagyszüleim – akik még a Trianon előtti Magyarországon születtek, őket is magyar állampolgárként kebelezte be, ragadta el Románia – szintén Nagykárolyba költöztek, mert mint korábbi nagygazdákat kisemmizték őket, lesöpörték a padlásukat. Egyszerűen már nem tudtak megélni a falujukban. Nagyapám egészen a haláláig őrzött egy régi, piros-fehér-zöld zászlót fönt a padláson, a nagy liszttároló egyik rejtett zugában. Ott volt a magyar nemzetiszínű lobogó. Meg a szívük is… Mikor meghaltak, nagynénémék sebtében adták el a házat, ráadásul románoknak, úgyhogy csak sejtésem van, hogy mi lehetett a sorsa a megtalált magyar zászlónak… Akkoriban nem tartózkodtam otthon, így elmulasztottam kimenekíteni azt az ereklyét. 
Apám kétszer vagy háromszor járt az anyaországban, de csak Mátészalkáig jutott, ahol a testvérbátyja élt. Az volt a napi szójárása: „Bezzeg a kis Magyarország!”. Hihetetlenül örült minden magyar sikernek, legyen az tudomány, kultúra, színház, sport. Folyamatosan könnybe lábadt szemmel emlegette Magyarországot, amikor az szóba került. Úgy halt meg, hogy soha nem látta Budapestet. Édesanyám velünk lakik Szombathelyen, ő is megkapta, pontosabban ő visszakapta a II. világháború során szerzett és utána elveszített magyar állampolgárságát. 


– A XXI. században, lehet, kicsit furcsán hangzik, s meg is ütközhetnek néhányan, ha azt mondom, hogy mi nem tekintettük Romániát a hazánknak. Számunkra a hazát mindig Magyarország jelentette. Odaát „csak” a szülőföldünk van, és volt egy lakóhelyünk, ahol éltünk, léteztünk. Abban a körben, amelyben én mozogtam, a döntő többség így gondolkodott. És mindannyian ide vágytunk. Ha nem is véglegesen, de idejönni, egy kicsit itthon lenni. Soha nem felejtem el, hogy a nyolcvanas években, amikor eldurvult az egész ottani helyzet, fölmásztunk Nagykároly legmagasabb épületének a tetejére, s onnan kémleltük a messzeséget, fürkésztük a tőlünk nyolc kilométerre lévő magyar határt. Hátha átlátunk a túloldalra. Ha szemmel nem is, de a lelkünkkel egészen biztosan átláttunk. 
                                                                         

Szenkovits Péter 

kapcsolódó cikkek
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Akár egy modern népmese, úgy kezdődött a történet, Gál László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára (későbbi főigazgatója) 1990 körül Erdélyben, Homoród környékén elakadt az autójával. Székelyudvarhelyi hokiedző mentette ki szorult helyzetéből, a véletlen találkozásból pedig barátság lett.
kapcsolódó cikkek
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Akár egy modern népmese, úgy kezdődött a történet, Gál László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára (későbbi főigazgatója) 1990 körül Erdélyben, Homoród környékén elakadt az autójával. Székelyudvarhelyi hokiedző mentette ki szorult helyzetéből, a véletlen találkozásból pedig barátság lett.
Savaria Fórum 29. évfolyam 28. szám - 2020.07.17.
Savaria Fórum 29. évfolyam 28. szám - 2020.07.17.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
A szombathelyi gyár egyik munkavállalója koronavírusos, több mint 100 dolgozón végeztek ma tesztet
Ma hajnalban az Ivy Technology több mint 100 dolgozóján végezték el a koronavírus-tesztet, miután kiderült, hogy egyik munkavállójuk a napokban egy családi összejövetelen megfertőződött.
Szombathelyen 99-en vannak házi karanténban, egy beteget kórházban ápolnak
Újabb 11 embernél igazolták a koronavírust Magyarországon, 4564-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. 28 vasinál mutatták ki a kórt. Külföldön rosszabb a helyzet. A július közepén bevezetett beutazási korlátozások miatt Szombathelyen már 99-en vannak hatósági házi karanténban. Ezt két PCR-teszttel ki lehet váltani, a vizsgálatért viszont augusztus 1-től fizetni kell.
Szerelőaknába esett egy munkás Szombathelyen
Körülbelül másfél méter mély szerelőaknába esett bele egy férfi pénteken délelőtt Szombathelyen, egy busztársaság telephelyén.
Emelkedett a szennyvízben a koronavírus mennyisége, nőhet a fertőzöttek száma
Budapesten és Debrecenben is enyhén növekedő tendenciát mutattak ki a koronavírus örökítőanyagának mennyiségében a szennyvízben - számolt be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfőn. A tapasztalatok szerint a koncentrációnövekedés után 4-10 nappal később megugrik a megbetegedések száma.
Kétnapos gázszünet lesz Szombathelyen is
Karbantartás miatt kétnapos gázszünet lesz Vas megye több településén, köztük Szombathelyen is: augusztus 11-én reggel 6 órától 13-án reggel 8 óráig szünetel a szolgáltatás.
legfrissebbek
Október végéig biztosan nézők nélkül folytatódik a Bundesliga
A hatóságok döntése értelmében a koronavírus-járvány miatt október végéig biztosan nem lehetnek nézők a német labdarúgó-mérkőzéseken.
Trump: nagyszerű volt a személyes viszony a kínai elnökkel, de ez mára megváltozott
Donald Trump amerikai elnök kedden a Fox rádió sportcsatornájának adott interjújába kijelentette, hogy korábban "nagyszerű" volt a személyes viszonya Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de ez mára már megváltozott.
Árokba borult egy kamion a 8-as főúton
Két grafikon a második hullám kezdetéről
Vizuálisan láthatjuk a koronavírus-járvány "második hullámának" kockázatát a BBC összefoglalójában.
Az Emmi szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola
Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, a hamarosan megjelenő rendelet szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).