Új vizsgálati módszerrel nézik a világháború utáni történéseket
A Károlyi-kormány rövid ideig hivatalban lévő hadügyminiszterétől származik a kötet címében szereplő mondat, amely után a szerző kérdőjelet tett: Nem akartak katonát látni? Révész Tamás kutatásaira támaszkodva állítja: a Károlyi-kormány nem akarta leszerelni a teljes hadsereget, és nem volt szándékában feladni az ország szélső területeit. Katonapolitikáját mégis sorozatos kudarcok jellemezték.
A történész elmondta, hogy nem volt képes megfelelő, átfogó, s jól szervezett katonapolitikát végrehajtani a fennállása alatt, nagyon jól látszik, hogy a hadügyminisztériumban a teljes káosz uralkodott, ahol a különböző hatalmi erőcsoportok vetélkednek egymással és próbálják egymást kiszorítani a hatalomból. Ez sokkal inkább a káosz hadügyminisztériuma volt, mint a szándékos károkozás hadügyminisztériuma, ahogy a későbbiekben elterjedt.
A betörő cseh, román és szerb csapatokkal szemben azért tiltották meg az ellenállást, hogy ne tűnjön úgy: Magyarország folytatja a háborút. Ebben az esetben ugyanis a nagyhatalmak feltehetően szabad kezet adtak volna az ország megszállására. Révész Tamás a könyvbemutatón elmondta: 1,3 millió katona tért vissza Magyarországra 1918 novemberében, de csak egynegyedük szervezetten.
A könyv érdekessége, hogy az első világháború utáni időszakot az egyszerű közkatonák szemszögéből is bemutatja - emelte ki a szerző egykori tanár, Vigh Kálmán történész, ELTE Bolyai Gimnázium. Hozzátette, hogy Tamás a legújabb nemzetközi trendeknek megfelelően egy új vizsgálati módszerrel nézi az első világháború utáni eseményeket. Kitágítva a kört és mélységében az egyén oldaláról. Tehát annak a katonának az oldaláról, aki a lövészárokban harcolt, aki a lövészárokban hazagondolt, és amikor hazamegy, nem úgy találta.
Révész Tamás könyvében arról is szól, miért nem alakult ki jelentősebb helyi ellenállás a határok védelmében, milyen hasonló események történtek más vesztes országokban és a Károlyi-kormány sikertelen mozgósítása után hogyan tudta megszervezni a Vörös Hadsereget a proletárdiktatúra.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.