Minden örömét, bánatát a tánc nyelvén próbálta kifejezni

Megelevenedett a múlt szombat este az MMIK-ban, ahol Örömünnep, örömtánc címmel Horváth János „Gedi" 75. születésnapja alkalmából adott műsort az Ungaresca Táncegyüttes.

Az előadás előtt az előtérben kialakított kiállításnak köszönhetően végig lehetett követni pályafutását az ünnepeltnek. A kiváló koreográfus 48 éven keresztül vezette a táncegyüttest és megannyi tehetség került ki kezei alól, akik tovább öregbítették az Ungaresca Táncegyüttest valamint egykori vezetőjét.

Horváth János így emlékezett: „Tulajdonképpen a családom minden tagja a tánchoz sodródott és csinálja. Gyakorlatilag ebben az elmúlt 60 évben, amit ebben a mozgalomban töltöttem, több száz gyermeket neveltem fel, akik a tánccal kezdtek foglalkozni. Múltkor számoltam össze, hogy 18 olyan egyén van, aki itt szerezte az alapokat és elvégezte a Táncművészeti Főiskolát.”

Ezt fia, Horváth Győző, az ünnepi előadás egyik rendezője is megerősítette és kitért arra is, hogy a néptánc generációkat képes összekötni még az együttesen belül is. 

Horváth János "Gedi" novemberben töltötte be 75. életévét, így meglepetésként érte az ünnepi előadás, amelyen életének fontosabb koreográfiáit láthatta a nagyközönség.

Csollányné Horváth Krisztina elmondta, hogy a születésnaposnak megpróbálták azokat a kedvenc koreográfiáit elővenni, amelyeket a 2004-es, a 2005-ös és a 2006-os években alkotott. Ezek táncszínházi koreográfiák, amelyeket Kiss Ferenc zenéire készített Gedi, az édesapja és azóta nem voltak felújítva. A táncosoknak is nagy feladat volt ezeket megtanulni. Amikor ezeket ismételten elővették, eltáncolták, dolgoztak a táncokkal, akkor derült ki, hogy nagyon nagy az aktualitása szinte mindegyiknek.

A zsúfolásig megtelt színházterem színpadán az Ungaresca Táncegyüttes, az Ungaresca Senior Együttes, valamint a Mákvirág csoport közreműködésével prezentálták a Gedi által megálmodott darabok. A sort az ünnepelt első díjnyertes alkotása, a Profán sirató nyitotta, melyet az 1968-as diáklázadásokat feldolgozó film, az Eper és vér inspirált. Nagy sikert aratott a közönség körében a Lumpok indulója, valamint Ady verbunkja is. Az előadásokat, valamint a köszöntőműsort követően megtudtuk azt is, hogy milyen hatása van Horváth János munkásságának régiónk kulturális életére.

Csollányné Horváth Krisztina: „Nagyon-nagyon sok helyen van tanítványa, akik már maguk is felnőtt csoportokat vezetnek vagy gyerekeket tanítanak és az ő munkássága, illetve az a szellemiség, amit ő, illetve Ernő bácsi annak idején elkezdett itt az Ungaresca Táncegyüttesben, ez áthatja a továbbiakban is a Vas megyei néptáncegyüttesek munkáját. Példaként tekint rá mindenki.”

Az ünnepelt az előadást követően foglalta össze egyetlen gondolatban munkásságának minden örömét, bánatát, amelyet a tánc nyelvén próbált kifejezni. Horváth János Gedi: „Nehéz megélni, csak csináltam. Tulajdonképpen Kós Károlynak a mondatát tudnám idézni: Tettem, amit kellett, ahogy lehetett és ahogy tudtam…”