Koronavírus: nincsen fertőzött a magyar kórházakban megfigyelés alatt álló személyek között

Szlávik János közölte, a hét magyar és a hétfőn lázasan Budapestre érkező kínai nő, és a szombaton a Liszt Ferenc Repülőtéren fertőzésgyanúval elkülönített egyetemista laborvizsgálata is kizárta a vírusfertőzést. Elmondta, mind a kilencüket a Dél-pesti Centrumkórház erre kialakított épületében helyezték el, egymástól is elkülönítve. Mindenki jól van, de a tünet- és panaszmentességük ellenére fenntartják a karantént. Látogatót nem fogadhatnak, a hozzátartozókkal telefonon tartják a kapcsolatot – ismertette.
   

A Vuhanból hazautaztatott hét magyar állampolgár továbbra is láztalan, fizikálisan jól van – mondta a főorvos, hozzátéve, hogy rájuk még tizenkét nap karantén vár. Elmondta, a kínai nőnél, aki pénteken lázasan érkezett repülővel Budapestre, a kezdeti tünetek sem utaltak koronavírus-fertőzésre, de elővigyázatosságból őt is elkülönítették.
   

Az az egyetemista, aki a fertőzés gócpontjának számító Vuhanból jött el vonattal, majd repülővel Magyarországra, szintén panasz- és tünetmentes, neki már csak két napot kell elkülönítve töltenie – mondta el a főorvos. Magyarországon a megfigyelteken kívül újabb gyanús eset nincs – közölte Szlávik János, de mint mondta, nem zárható ki, hogy további lázas emberek érkeznek Budapestre.
   

Arra a kérdésre, hogy azoknak a vizsgálata szükséges-e, akik a lázas kínai nővel egy géppel érkeztek, Szlávik János nemmel válaszolt, hiszen – mondta – nincs koronavírus-fertőzött Magyarországon. A repülőtereken a lázas eseteket vizsgálják, őket ki tudják szűrni, náluk merül fel a vírusfertőzés lehetősége.
   

A hét magyar együtt utazott két – mint kiderült – vírusfertőzött belga állampolgárral is, de már a speciális repülőgépen elkülönítették egymástól az utasokat – ismertette.
   

Szlávik János elmondta: a betegség cseppfertőzéssel terjed, a tünetekhez pedig mindenképpen hozzátartozik a magas láz és a köhögés, és csak a tüneteket mutató betegek fertőznek. A koronavírus enyhe tünetekkel, tüdőgyulladással járó betegséget okoz, és meg lehet belőle gyógyulni – emelte ki. A betegek egy-két százaléka hal bele a fertőzésbe, jellemzően azok, akinek valamilyen más alapbetegsége – diabétesz, vesebetegség – is van. A koronavírusra még nincs gyógyszer, de egy egészséges szervezet kiheveri a fertőzést – ismertette.
   

Az eddigi adatok szerint ez a koronavírus veszélyesebb, mint az influenzavírus, de sokkal kevésbé veszélyes, mint a korábbi SARS-vírus, vagy a jelenleg is megbetegedéseket okozó közel-keleti koronavírus, amely 25-30 százalékban halált okoz. Az infektológus szakorvos hozzátette: véleménye szerint a szigorú karanténintézkedések elegendők lesznek egy világjárvány megakadályozásához.

Végleg megtiltanák Kínában a vadkereskedelmet az állatvédők

A koronavírus okozta világjárványra hivatkozva állatvédő szervezetek azt sürgetik, hogy végleg tiltsák be a vadon élő állatok kereskedelmét Kínában – számolt be róla a BBC News kedden.

A piacon árult élő állatok az ember számára veszélyes betegségek forrásai lehetnek – érvelnek az állatvédők. A Kínában kitört új koronavírus okozta tüdőgyulladás-járvány is egy ilyen piacról indulhatott el Vuhanban, a feltételezések szerint.
   
Kína a koronavírus terjedését megakadályozó lépések között átmenetileg megtiltotta a vadkereskedelmet, de az állatvédők szerint ez nem elegendő. Mint hangsúlyozzák: végleg be kellete tiltani a vadkereskedelmet, mivel az nemcsak az emberi egészéget veszélyezteti. Az intézkedés egyúttal véget vethetne az illegális vadkereskedelemnek is. A hagyományos kínai gyógymódok alapanyagai iránti kereslet miatt már számos vadon élő állat sodródott a kihalás szélére – emlékeztettek.
   
Az embereket megfertőző betegségek több mint 70 százaléka ered állatoktól, különöseképpen vadon élő állatoktól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei szerint nagy a valószínűsége, hogy az új koronavírus forrásai denevérek voltak. A denevérekről indult fertőzés feltehetően egy most még ismeretlen állatcsoportról terjedt át az emberre.
   

A SARS- és a MERS-vírus korábban hasonlóképpen eredetileg denevérektől származott. Ezek a vírusok azonban előbb a cibetmacskákra és tevékre terjedtek át, mielőtt embert fertőztek volna meg.
   

Kína a legnagyobb piaca a legális és illegális vadkereskedelemnek. A vadon élő állatokból készült termékek ipara a kínai gazdaság nagyon jelentős ágazata. Egy friss elemzés szerint az ismert 32 ezer szárazföldi gerinces faj 20 százalékát árulják a globális vadkereskedelemben legálisan és illegálisan.
   

A Természetvédelmi Világszervezet (WWF) tanulmánya szerint az illegális vadkereskedelem értéke globálisan évi 20 milliárd dollárra rúg. Ezzel a negyedik legnagyobb illegális kereskedelmi tétel a drogok, az embercsempészet és a hamisítás után.
   

A WWF közleménye szerint az új koronavírus okozta válsághelyzet megszólaltatta a vészcsengőt: itt az ideje véget vetni a veszélyeztetett állatok, köztük az egzotikus háziállatok kereskedelmének.
   

A SARS-vírus a kínai piacokon árult cibetmacskákról terjedt át emberekre. "El akarjuk kerülni, hogy a jövőben ilyen típusú esemény történjen új vírusokkal, amelyek ismét állatról emberre terjednek. Ez indokolja, hogy állatvédelmi és közegészségügyi okokból hosszú távon szabályozzuk a vadkereskedelmet, hiszen tudjuk, hogy folyamatosan fennáll a veszélye hasonló drámai események bekövetkeztének" – mutatott rá Ben Embarek, a WHO szakértője.
   

A kínai kormány azonban világosan leszögezte, hogy csak átmenetileg tiltja be a vadkereskedelmet. A tilalom a koronavírus okozta országos válsághelyzet végéig tart. Peking hasonló intézkedést vezetett be 2002-ben a SARS-vírus által okozott járvány miatt. Az állatvédők emlékeztettek rá, hogy a bejelentés után pár hónappal a hatóságok enyhítettek a szabályozáson, és a kereskedelem visszatért a régi kerékvágásba.
   

Idén szeptemberben azonban Peking lesz a házigazdája a biológiai sokféleségről szóló egyezményt aláíró országok konferenciájának. A konvenciót, amelynek célja a globális biodiverzitás megőrzése, 1992-ben írták alá. Egy tavaly közzétett jelentés szerint viszont egymillió fajt veszélyeztet a kihalás a bolygón.
   

A természetvédők szerint az új koronavírus okozta járvány megfékezésére tett lépéseivel Kína megragadhatja az alkalmat arra is, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a biológia sokféleség megőrzésében.
   

A szakérők emlékeztettek rá, hogy milyen komoly eredményeket hozott a kihalással küzdő elefántpopuláció megmentésében, amikor Kína betiltotta az elefántcsont importját. Ugyanakkor a szakemberek azt is hangsúlyozták, hogy a vadkereskedelem tilalma és szabályozása nemcsak Kínában lenne fontos, hanem az egész világon.

Kína szerint a nemzetközi óvintézkedéseknek ésszerű határokon belül kellene maradniuk

A nemzetközi járványellenes óvintézkedéseknek ésszerű határokon belül kellene maradniuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak megfelelően, és nem lenne szabad beárnyékolniuk a különböző területeken zajló együttműködést – fogalmazott Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.

A szóvivő, aki az új koronavírus-járvány miatti elővigyázatosság érdekében rendhagyóan a WeChat kínai közösségi alkalmazáson keresztül fogadta az újságírók kérdéseit, a járvány megfékezésére irányuló erőfeszítésekről elmondta: a járvány kitörése óta Kína soha nem látott mértékű, szigorú óvintézkedéseket léptetett életbe, amelyek közül számos messze túlhaladja a WHO ajánlásait, illetve a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokban (IHR) foglaltakat. A WHO február 3-án kiadott jelentése szerint Kínán kívül eddig 153 fertőzöttet diagnosztizáltak, számuk kevesebb mint egy százaléka a Kínán belül eddig azonosított fertőzötteknek - tette hozzá, rámutatva: 2009-ben az Egyesült Államokból kiindult H1N1 vírus okozta járvány a világ 214 országába és régiójába terjedt szét, Kína erőfeszítéseinek köszönhetően az új koronavírus határokon túlra terjedését azonban sikerült hatékonyan megfékezni.
   

Sajtójelentésekre hivatkozva a szóvivő elmondta: a 2009-es H1N1, a 2012-es MERS (közel-keleti légúti szindróma), és a 2014-es ebolajárvány halálozási aránya mind messze meghaladta az új koronavírus- járvány 2,1 százalékos halálozási arányát, február elseje óta pedig a betegségből felgyógyultak száma folyamatosan felülmúlja a betegség halálos áldozataiét.
   

A WHO annak érdekében nyilvánította nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetnek az új koronavírus-járványt – szögezte le –, hogy szükség esetén a fejletlenebb egészségügyi rendszerrel bíró, emiatt a járvány kezelésére fel nem készült országok is megfelelő nemzetközi segítséget kaphassanak. A WHO azonban nem támogatja a Kínára vonatkozó utazási és kereskedelmi korlátozásokat – emlékeztetett a szóvivő –, és többször is megerősítette azt az álláspontját, hogy Kína képes legyőzni a járványt. Hua Csun-jing rámutatott: ennek ellenére éppen a megbízható egészségügyi ellátási rendszerrel bíró fejlett országok némelyike vezetett be szélsőséges korlátozásokat Kínával szemben, figyelmen kívül hagyva a WHO ajánlásait.
   

A szóvivő hétfőn azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy "túlreagálta" a helyzetet a Kínából utazókra bevezetett – minden nem amerikai állampolgárra érvényes – ideiglenes beutazási tilalommal. "Az amerikai kormányzat semmiféle számottevő segítséget nem nyújtott, viszont elsőként evakuálta konzulátusának dolgozóit Vuhanból, elsőként tett javaslatot nagykövetségi dolgozóinak részleges visszahívására, valamint elsőként vezetett be beutazási tilalmat a kínai utazókra" – fogalmazott a szóvivő, aki szerint a felsorolt intézkedések csupán félelemkeltésre jók, ezáltal rossz példát mutatnak a többi országnak.
   

A Fehér Ház azzal reagált, hogy Kína már jóvá hagyta, hogy amerikai egészségügyi szakértők utazzanak az országba segítséget nyújtani, erre azonban a kínai külügyi szóvivő, aki elismerte, hogy az amerikai fél több alkalommal jelezte a segítségnyújtásra való szándékát, csupán szűkszavúan reagált: "reméljük, hogy a segítség mielőbb megérkezik".
   

A külügyi szóvivő ugyanakkor számos országnak, egyebek mellett Japánnak is köszönetet mondott a járvány elleni erőfeszítésekhez nyújtott segítségért, és a február 2-ig beérkezett segélyadományok között a Magyarországról küldött felszereléseket is felsorolta.

Főorvos: jobban van a Liszt Ferenc Repülőtérre lázasan érkező kínai nő

Jobban van a budapesti Liszt Ferenc Repülőtérre hétfőn lázzal érkező kínai nő, akit a reptéri elkülönítés után a Szent László Kórházba vittek – közölte a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa kedden az MTI-vel.

   
Szlávik János azt írta, hogy a nőnek reggel már csak hőemelkedése volt, és biztató, hogy nem köhög. Pontos diagnózist azonban csak a laboreredmények ismeretében tudnak közölni – tette hozzá.
   
A Nemzeti Népegészségügyi Központ hétfői tájékoztatása szerint a magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező kínai nő január 12-én hagyta el Magyarországot, és hétfőn érkezett vissza. Vuhanban sem ő, sem családtagjai nem jártak.

Újabb fertőzöttet találtak Németországban

Tovább emelkedett az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma Németországban, a kórokozót országszerte 12 fő hordozza bizonyítottan.

   
A bajor tartományi egészségügyi minisztérium hétfő késő este kiadott közleménye szerint az új fertőzött a Webasto nevű autóipari beszállító cég munkatársa. Így egy nap alatt két fővel emelkedett az új koronavírussal fertőzöttek száma Németországban.
   
Hétfőn korábban egy gyereknél mutatták ki a kórokozót, ugyancsak Bajorország tartományban, egy olyan családban, amelyben az édesapa és egy másik gyerek is fertőzött. Az édesapa szintén a Webasto munkatársa, éppen úgy, mint az összes többi – mind a hét – felnőtt bajorországi beteg. A németországi esetek így továbbra is Bajorországra koncentrálódnak, a 12 fertőzött közül tíz él a tartományban.
   

A bajorországi esetek kivétel nélkül összefüggésben állnak az első fertőzéssel, amely a Webasto egyik továbbképzésén történt január 21-én a társaság központjában, a München melletti Stockdorfban.
   

A vállalati tanfolyamon egy kínai alkalmazottról terjedt át a vírus egy helyi munkatársra. A sanghaji nő németországi útja előtt meglátogatta szüleit a járvány gócpontjában, Vuhan térségében. A továbbképzés idején tünetmentes volt. Szervezetében hazatérése után, január 26-án mutatták ki a vírust. Ez volt az első olyan eset, amikor a vírus Kínán kívül terjedt emberről emberre.
   

A Bajorországon kívüli két fertőzöttet a járvány központjából, a kínai Vuhanból a hét végén hazaszállított német állampolgárok között találták. Őket is kórházban, elkülönítve helyezték el, állapotuk ugyancsak stabil.
   

A tüdőgyulladást okozó új koronavírus decemberben jelent meg Vuhanban. A közép-kínai városból indult járvány 24 országot ért el bizonyítottan. A vírus több mint 20 ezer embert fertőzött meg, a túlnyomó többséget Kínában. Az ázsiai országon kívül csupán nagyjából 150 fertőzést jelentettek az egészségügyi hatóságok. A halálos áldozatok száma 400 felett van, Kína szárazföldi részén kívül két haláleset történt, egy a Fülöp-szigeteken, egy Hongkongban.

Borítókép: Egészségügyi maszkot visel egy utas a koronavírus-járvány miatt a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren  február 4-én. MTI/Kovács Tamás