Hattyú- és libafiókák keltek ki a Vasi Skanzenben
Horváth Sándor néprajzkutató, intézményvezető elmondta, hogy a hattyút nem kell annyira félteni. A szamaruk, a Sára arra legelészett és a gácsér úgy döntött, hogy túl közel ment a fészekhez és akkorát csípett az oldalába, hogy nagyot ugrott a szamár. Akkor még a hattyú ült a tojásokon. Azóta megtörtént a csoda, egy hattyú kikelt.
A libacsalád kezdetben négy fiókával szállt vízre, aztán mára csak két kicsi maradt életben. A Csónakázótó környékén gyakran találnak megrágott haltetemet, a szakemberek arra gyanakodnak, vidra vitte el a kislibákat is.
A Csónakázótón sétálók pedig nemsokára a kis hattyút is megnézhetik. Fontos azonban, hogy a libákat, kacsákat, hattyúkat ne kenyérrel etessék, mert attól felfúvódhatnak az állatok. Ha valaki mégis megetetné a vízimadarakat, inkább kukoricával tegye, azzal nem árt nekik. Sára, a tízéves szamár viszont a sárgarépát szereti inkább. A múzeum munkatársai remélik, hogy a négylábú kedvenc is világra hozhat még egy kiscsacsit, hiszen fiatalnak számít. A skanzen egyelőre még nem nyit ki, az intézmény munkatársai most a nyilvántartási munkákkal vannak elfoglalva. Jövő héttől visszatérnek az irodákba és a fotótár, a műtárgyak digitalizálását végzik el.
Fotó: Vasi Skanzen Facebook-oldala
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.