Fociakadémiák: Mit tudnak egymástól tanulni?

Az Illés Labdarúgó Akadémia Gimnáziuma és Kollégiuma hívta meg a másik két hasonló dunántúli intézmény vezetőit: a konferencia célja annak megismerése, hogy Győrben, Felcsúton és Szombathelyen miképpen történik meg a labdarúgás és az iskola összehangolása.

Ez a második olyan alkalom akadémiánk életében, ami a sportszakmáról is, de döntő módon azokról a gyerekekről szól, akik kettős életpályára készülnek. Hogyan segíthetnek ebben ezek a speciális középiskolák? – kezdte megnyitójában Károly Frigyes, gimnáziumunk és kollégiumunk igazgatója.

Tőle aztán Horváth Zsolt, a győri Fehér Miklós Gimnázium, mint az első labdarúgó akadémiai gimnáziumának igazgatója vette át a szót:
- Az egyik fő célunk az, hogy a labdarúgóképzés közben minden eszközzel segítsük a hozzánk járó gyerekek jövőjének felépítését. A másik pedig, hogy a sportszakmai és egyéni képzés, illetve az iskolai képzés által magas szinten teljesíteni képes sportolók kerüljenek ki az iskolából. Győrben évfolyamonként 2-3 játékos jut el oda, hogy profi labdarúgó legyen. A feladat, hogy minden gyerek a tehetségének megfelelő pályára kerüljön. Mi lesz 4 éve múlva? – tettük fel a kérdést a hozzánk jelentkezőknek. A sablonválaszok: NB I, válogatott, külföld. Ez a vágy. Ehhez kívánunk hozzájárulni. 2006 májusa óta dolgozik az ETO Jövőéért Alapítvány, egy évre rá elindult a kollégium, 2008 szeptemberében pedig a gimnázium. Most már nagyon jó létszámmal tudunk dolgozni, de a kezdetben ez komoly nehézséget okozott. A legfőbb elveink: a szoros együttműködés a sportszakma, az iskolai és kollégiumi oktatás-nevelés között, az egységes értékrend és követelményrendszer. Nálunk az edzések, majd az étkezések meghatározott időpontja után született döntés arról, hogy mikor tartjuk a tanórákat. A legnagyobb eredményünk az a hozzáadott érték, amit a kollégák tesznek a gyerekek érdekében – hangsúlyozta a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia gimnáziumának igazgatója.

Felcsútról dr. Kiss Zoltán az egykori kúriából átalakított kollégium igazgatója érkezett. Rávilágítva a jelenlegi helyzetre elmondta, hogy a felcsúti középiskolában nem csak gimnázium, hanem technikum és szakképzés is működik ugyan, de az akadémisták a gimnáziumba járnak. A cél, hogy az ún. kettős karrier lehetőségével mindenki élhessen: a sportban és a tanulásban is minél messzebbre juthasson. Öt épületben helyezzük el a jelenlegi 136 főt, így externátusként működünk. Kihívást jelent, hogy a sporttagozatos osztályban (ahol csak labdarúgók vannak) lehetőség legyen a kettős terhelésre. A hétköznapok közül a kedd és a csütörtök jelenti a dupla terhelést, azaz ekkor van két edzés. A tanulószobát a tréningeket követően, 19.15 és 21.00 között tartjuk meg. Az iskolai, illetve labdarúgó-tevékenység mellett különböző közös programokra várjuk a kollégistákat: színházlátogatásra, mozivetítésre, közös meccsnézésre. Ausztriába sítáborba megyünk, míg az U16-osok háromnapos túlélőtáborban mutathatják meg rátermettségüket. Puskás Ferenc születésnapján és halálának évfordulóján megemlékezünk a Száguldó őrnagyról. Házi bajnokságok keretében teqballban, asztaliteniszben és sakkban is lehet bizonyítani – mondta az oktatási szakember.

A szombathelyi intézmény kollégiumi életét Hoffmann Henriett kollégiumvezető mutatta be, aki kiemelte, hogy milyen különbségek vannak a „futballév” és az „iskolai év” között, amelyek közül az első magához a kollégiumhoz igazodik.

- A felkészülési időszak, majd a bajnoki szezon is olyan más-más sajátságokkal bír, amelyhez igazodni szükség. Meghatározó az átigazolási időszak is, hiszen ekkor akár iskolaváltással is érkezhetnek hozzánk a gyerekek. A hagyományos kollégiumtól eltérően nálunk az egész hetet le kell fedni, hiszen van, aki itt marad hétvégére is: a napirendet és étkezéseket ezért rendkívül rugalmasan kell kezelni. A kollégiumban U13-tól U19-ig (általános iskolai 7. osztálytól a végzős gimnazistákig) vannak gyerekek, fiúk az egyik, lányok a másik emeleten. Magas szintű infrastruktúrával bírunk, kétágyas, fürdőszobás elhelyezéssel. Második otthont szeretnénk biztosítani számukra, fontos a személyiségek és egyéniségek nevelése – szabályrendszerben működünk, de nem túlszabályozottan. A kollégiumi esték, az ünnepek megtartása, a kvízest és a Haladás-mérkőzések közös megtekintése is a programjaink között szerepelnek – foglalta össze a kollégiumvezető.

Károly Frigyes aztán az iskola létrejöttétől kezdve a jövőképig mutatta be az Illés Akadémia Gimnáziumát:

- 2021-ben érkezett a felkérés az Illés Akadémia vezetőségétől, hogy a már meglévő kollégium jogán többcélú oktatási intézményt hozzunk létre. Az akkori iskolai háttér – két-két gimnázium és általános iskola – komoly logisztikai feladatot jelentett az edzések és az iskolai munka összehangolása terén. Tudtuk, hogy az akadémia piacképes labdarúgót akar nevelni, ami egy más szándék, mint ami egy gimnázium eredeti célja. Jelen pillanatban a harmadik évfolyamnál tartunk: négyfős tanári karral kezdtünk, most 9 fő alkotja a tantestületet. A teljes felmenő rendszerben felépített gimnázium működtetésére – ami jövőre teljesedik ki – mi már most készen állunk! Azonban nincs labor, nincs tornaterem és csak 4+2 tanterem áll rendelkezésre – ezeket figyelembe kellett venni akkor, amikor kitaláltuk, milyen legyen az Illés Labdarúgó Akadémia Gimnáziuma. Ugyanis fel kell készíteni a gyerekeket a futballkarrier melletti, és utáni civil életre is! Együttműködünk az ELTE szombathelyi központjával: a gimnáziumi képzés után itt sportszakember-képzés zajlik, így tanári, edzői, rehabilitációs és rekreációs szakon is van lehetőség továbbtanulni. Mi mindenféleképpen pozitív tanulási környezetet kívánunk biztosítani: a pedagógiai programunk azonosul a sportolói életvitellel. Az oktatás felépítése a futballszakmai munka köré épül és minden szempontból támogatja, erősíti azt.

Az igazgató kiemelte – példaként salzburgi és kölni intézményeket hozva – hogy külföldön nem csak sportolót akarnak nevelni, hanem kifejezett cél, hogy a sportoló sportága mellett képes legyen a társadalom hasznos tagja is lenni. Ezért is igyekszünk Szombathelyen minél több impulzust adni a növendékeknek, hogy ne csak az épületben és a pályákon legyenek együtt, hanem kikerüljenek az akadémia falain kívülre: így zajlanak az 1848-as és az 1956-os megemlékezések, vagy a helytörténet megismerése, pl. a Fő téri OTP alatti egykori római kori vízvezetékrendszer meglátogatása által. Károly Frigyes kitért az erősségekre, a fő problémákra és víziójára a labdarúgó-akadémiák gimnáziumi oktatása kapcsán:

- A 11. osztályban a 26-ból 17-en tesznek előrehozott érettségit idegen nyelvből – emögött komoly rendszer és kiváló tanárok állnak. Az előző két évben külső intézményből érkező vizsgáztatók előtt adtak számot nyelvtudásukról. A legfőbb probléma a hiányzás mértéke, ami miatt állandó tervezésben van minden kolléga, hogy a gyerekek ne sérüljenek. Amennyire az infrastruktúra engedi, csoportbontással oldjuk meg, hogy mindenki a saját tempójában tudjon haladni. Az órarendbe beépítve szerepel a felzárkóztató sáv – ezzel kompenzáljuk a hiányzásokat. Szívesen vállalnánk kísérleti tanterv kidolgozását és annak megvalósítását is – tanórák helyett epochákban gondolkodva. Az akadémiákon a tanrendet tekintve klasszikus értelemben véve őszi vagy tavaszi szünet nincsen, a nagyhéten ezúttal is több meccsük is lesz a gyerekeknek, itt maradnak a kollégisták is. Ezen szünetek helyett jobb lenne korábban befejezni a tanévet. Júniusra pedig csak az érettségik maradnának hátra – mondta az Illés Akadémia Gimnáziumának igazgatója.

A konferencia második részében három szekcióban folytatódott a munka: gimnázium, kollégium, igazgatók, illetve szaktanáraink a sportgimnázium és a hagyományos középiskolák módszertani összehasonlításáról adtak elő a különböző tantárgyi specifikumok mentén. Dr Sáfár Sándor (online) és Sárközi István által a Nemzeti Sportügynökség is képviseltette magát, így a javaslatok a legfelsőbb szintre is eljutottak.

(Fotó: illesgimnazium.hu)