km/óra
  2024.04.27., szombat  •  Zita napja
Szökős 35 – Különleges folklórünnep a szombathelyi sportházban

Szökős 35 – Különleges folklórünnep a szombathelyi sportházban

Mintegy százötven táncos és zenész ajándékozott felejthetetlen élményt vasárnap este a néptánc szerelmeseinek, tisztelőinek. Telt házzal ünnepelték Vas megye meghatározó, sajátos arculattal rendelkező közösségének, az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttesnek 35. születésnapját.

Különleges jubileumi gálával ünnepelte fennálásának 35. évfordulóját az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes február 4-én az Agora MSH-ban. Három és fél évtized leforgása alatt a táncosok több nemzedéke járult hozzá folklórörökségünk megőrzéséhez, s élhette át az együttes tagjaként a szakmai sikerek és közösségi élmények sorát. Ezeket idézték most fel a műhely jelenlegi és egykori tagjai, mintegy százötven táncos és zenész az ünnepi estén telt ház előtt.

Az esemény megvalósítását a Csoóri Sándor Alap, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, Szombathely MJV Önkormányzata, valamint Vas Vármegye Önkormányzata támogatta. Jelen volt dr. Nemény András, Szombathely város polgármestere, Putz Attila a Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság elnöke, V. Németh Zsolt, a Magyar Életmód és Nemzeti Értékek Védelméért felelős miniszterelnöki biztos és országgyűlési képviselő, Lenkai Nóra, az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa, Kevy Albert, a Vas Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke, Sátory Károly, a Reményik Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, valamint az intézmény két pedagógusa és a Nyugat-magyarországi Néptáncszövetség két vezetője, Sipos Ferenc és Korbacsics Tibor.

„Körülbelül egy héttel ezelőtt egy családi vacsoránál a feleségem – aki most valószínűleg rémülten néz rám, hogy mit fogok mondani – azt mondta, olvasta, hogy jubileumi gálát tart a Szökős Néptáncegyüttes és az elmúlt időkben oly sokszor beszélek arról, hogy mennyire megszerettem a néptáncot, így mi lenne, ha elmennénk és megnéznénk, hiszen ők nagyon-nagyon jók. Persze könnyen mondtam azt, hogy nemcsak hogy el fogunk menni, hanem az a megtiszteltetés ért, hogy én mondhatom a köszöntőt a város nevében. És pontosan tudom, hogy nagyon jók, hiszen már sokszor láttam őket, így nemcsak köszöntőt szeretnék mondani, hanem az elsőtől az utolsó pillanatig szeretném élvezni az előadást” – kezdte köszöntőjét dr. Nemény András.

Majd azzal folytatta, hogy valóban nagyon megszerette a néptáncot és biztos sok felnőtt van még ezzel így, mert nem mindenkinek adatik meg az az adomány gyerekkorában, hogy megismerhesse ezt a csodás világot. A néptánc a magyar kultúra egyik legfontosabb része, ezért is gondolja, óriási felelősség van azoknak a vállán, akik életben tartják ezt a hagyományt és nem túlzás azt mondani, igazi értéket teremtenek.

„Azt gondolom, az adomány talán kulcsszó, hiszen nagyon sok szülő lehet itt, akik azzal, hogy néptáncra iratták be a gyerekeiket, sokkal többet adtak annál, mint egyfajta mozgásformát. Még talán a közösségi életnél is többet adtak nekik: egy más, minőségi életet, egy igazi, valódi életet, amiben hiszem, hogy a kudarcokat is sokkal jobban bírják, hogy jobban meg tudják élni az örömöket. Ezt én akkor tapasztaltam meg, amikor pár évvel ezelőtt egy testvérvárosi látogatásnál megtáncoltattak, és azt éreztem, hogy a kezem és a lábam úgy mozog, mintha nem is én irányítanám, és nem is a partnerem, akivel táncolok, hanem valami nem földi erő. Mintha a test mozogna, de a lélek az, ami valójában táncol. A néptánc egy lélekközösség – summáztam. És bizony ennek  úgy is része lehet valaki, ha csak nézi a táncot” – tette hozzá a polgármester majd átadott egy emléklapot az együttes alapítótagjainak.

Csokorba gyűjtötték az elmúlt esztendők legsikeresebb koreográfiáit, illetve színpadra lépett az alapítók nemzedéke: az „ŐsSzökős” és a 2010-es évek csapata, a „RitkánSzökős” is, a közösség jövőképe jeleként pedig a Reményik Sándor Evangélikus Általános és Művészeti Iskola három csoportja, valamint a Vasi Legényczéh is fellépett. Első műsorszámként az együttes legfrissebb darabját vitték színpadra, mely a moldvai csángók archaikus tánckultúrájába és hiedelmeibe enged betekintést. Fekete-Tóth Bianka kompozíciója a novemberi Lajtha László Koreográfiai verseny különdíjas alkotása.

És ahogy ígérték, a műsor átfogó képet festett a magyar nyelvterület gazdag tánchagyományáról, hiszen Moldvától Vas vármegyéig, Palócföldtől a Délvidékig folklórörökségünk számtalan árnyalata festette színesre az estét. Czigány Tamás, Fekete-Tóth Bianka, Kővári Réka, Molnár Péter, Takács Ádám és Végső Miklós alkotásaiban megelevenedtek néprajzi hagyományaink, táncban kelt életre a népmesék és anekdoták világa, a táncszínház műfaja felé pedig Bognár József országos hírű alkotása: a Tóték tánca – tisztelet Örkény Istvánnak című darab nyújt humorral teli kitekintést.

A talpalávalót vonós felállással a Sárarany Zenekar szolgáltatta, majd a Juhos Együttes révén a moldvai csángók archaikus muzsikája is megszólalt, a Savaria Rézfúvós Együttes pedig a falusi rezesbandák hangzásvilágával gazdagította a zenei palettát.

A Szökős Néptáncegyüttes történetének kezdetei Kőszegre nyúlnak vissza, ahol Besenyő Tibor és Gerlecz László hívta életre a közösséget. Az 1988-as bemutatkozást követően, néhány esztendő elteltével a csoport a megyeszékhelyre költözött, ahol előbb a Helyőrségi Művelődési Otthon, majd a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola vált az otthonává – a Szökős azóta a jogutód ELTE Savaria Egyetemi Központ kötelékében működik, Gaspari Gábor együttesvezető, Molnár Péter művészeti vezető és Fekete-Tóth Bianka művészeti asszisztens irányításával.

A folklórműhely már a kezdeti időkben a megye meghatározó, sajátos arculattal rendelkező közösségévé vált, mely a hazai fesztiválokon (Ajka, Balatonföldvár, Körmend, Tatabánya, Zalaegerszeg) és a nemzetközi színtéren, Európa tucatnyi országában egyaránt letette névjegyét. Az együttes számára mindig kiindulópontot jelentett a kárpát-medencei magyar közösségekkel való kapcsolattartás, a még kutatható tánchagyomány gyűjtése –, akár Erdély falvaiban, akár a szűkebb pátria területén.

Számos közösségi, táncos élményüket megkoronázta, hogy az elmúlt év nyarán a Távol-Keletre is eljutottak a legényesekkel egy fesztiválra, és mindez még csak a kezdet: idén nyáron is vár rájuk egy hasonló kaland Portugáliában.

Legjelentősebb elismeréseik a 2015-ben elnyert „Kiváló Együttes” cím, valamint a 2016-ban Zakopane nemzetközi folklórfesztiváljáról hazahozott „Arany Fokos” díj. 2023-ban az ELTE Savaria Egyetemi Központ Szökős Néptáncegyüttese kimagasló hagyományőrző, értékfeltáró, értékmentő és népszerűsítő tevékenysége elismeréséül Vas Vármegyei Értékdíjban részesült.

CzB

Fotó: Pataki Gergő

Savaria Fórum 33. évfolyam 15. szám - 2024.04.19.
Savaria Fórum 33. évfolyam 15. szám - 2024.04.19.
Beszállsz? A Savaria Fórummal egy cabriót nyerhetsz!
tematikus oldalak
legfrissebbek
Tavaszköszöntő délután a Derkovits lakótelepen (képgalériával)
Tavaszköszöntő játékos délutánt és gyermekkoncertet tartottak ma délután a Bem József 2. mögötti felújított játszótéren. Az eseményen Horváth Soma (Éljen Szombathely!) alpolgármester, a körzet képviselője köszöntötte az egybegyűlteket.
Kosárpalánk is lesz a KISZ lakótelep sportparkjában
Másfél éve adtak át egy fitneszparkot, a betonos focipályát is lehet használni, és hamarosan a KISZ-Százholdon élő kosárlabda kedvelőknek sem kell messzire menniük, ha kosaraznának egy jót.
Interaktív kiállítással állítanak emléket a holokauszt korszakának
A Zachor Alapítvány szervezésésben a Szombathelyi Zsidó Hitközség támogatásával május 8-22. között látható majd a Zrínyi Ilona utca 17-ben (volt „Kis Zrínyi” épületében) az a vándorkiállítás, amely a magyarországi holokauszt 80. évfordulójának állít emléket.
Múltból teremtett jövő: Goto Mayumi festményeiből nyílt kiállítás a japán–magyar barátság jegyében
Goto Mayumi festőnő nem ismeretlen a szombathelyiek számára: alkotásaival találkozhattunk korábban is a Képtárban, ő maga pedig két éve a szombathelyi Japán Nap vendége volt. Pénteken Nihonga címmel nyílt kiállítása városunkban.
Gyorsvasút épülhet a ferihegyi repülőtér és a belváros között
Kínai hitelből, nem kapcsolódna a MÁV-hálózathoz, hanem külön kellene fizetni érte, és az arab finanszírozású rákosrendezői mini Dubaj luxusnegyedet, valamint a Nyugatit kötné össze Feriheggyel. Megépülne, szintén sok milliárdos kínai hitelből, a Budapestet déli irányból elkerülő V0-ás vasúti szakasz is, ami a kínai autóipari gyáraknak lenne fontos.