Égi medúza: vörös lidércet fotózott egy szlovén fotós Nyugat-Magyarország felett

A szlovén fotós, viharvadász az extrém időjárási jelenséggel foglalkozik, weboldala alapján az egész világon készít felvételeket, megörökítve a gyakran drámai természeti jelenségeket. 


Július végén egy úgynevezett vörös lidércet kapott le a Magyarország felett tomboló viharban - nem az elsőt, de ez a fénykép különösen látványosra sikerült. A weblapjára már több hasonló felvételt feltöltött.


De mi is az vörös lidérc - ami nem tévesztendő össze a lidércfénnyel. Utóbbi ugyanis mocsarakban látható: az elpusztuló növényzet bomlásakor egy könnyen gyulladó foszforvegyület  keletkezik. A nyári melegben ennek a gáznak az öngyulladása következik be,
amely meggyújtja a bomláskor szintén keletkező mocsárgázt, a metánt. 
 

A vörös lidérc (ködfénykisülés) az ún. magaslégköri fényjelenségek vagy rövid életű felvillanások közé tartozó fényjelenség, írja a Wikipédia és az idokep.hu. 1989-ben fedezték fel az Egyesült Államokban, amikor viharfelhőket figyeltek meg. A vörös lidércek kizárólag viharfelhők felett keletkeznek, nagyobb villámkisülések után. A zivatarfelhő felett jelennek meg, vörös színű, gyenge fényű, szálas alakzatban, mely leginkább egy medúzára hasonlít, de előfordulnak fa vagy oszlop alakú formák . 20-30 kilométeres magasságból indulva akár 90 kilométer magasságig is felérhetnek. Mivel csak néhány milliszekundumig látható, igen nehéz észlelni, nem véletlen, hogy csak 1989-ben fedezték fel őket.
 

Szabad szemmel szinte megfigyelhetetlen, mivel a felvillanás általában csak néhány ezredmásodpercig tart, amit az emberi szem nem képes feldolgozni. A másik nehézség a megfigyelésnél az, hogy rá kell látni a viharfelhők tetejére, ami általában több száz kilométeres távolságot jelent a megfigyelő számára. Közvetlen megfigyelésük csak sötétben lehetséges.
 

Nagyobb villámkisülések után a zivatarfelhő fölött rövid ideig elektromos tér alakulhat ki, amelynek az erőssége kisebb légsűrűség mellett lokálisan meghaladhatja a légköri kisülés létrejöttéhez szükséges kritikus értéket. Ekkor jöhet létre vörös lidérc.

Az 1989-es felfedezésük óta a vörös lidérceket a légkörfizikusok és meteorológusok élénk érdeklődése övezi.

Az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete (GGKI) 2003-ban kapcsolódott be a vörös lidércek kutatásába. 2007-ben az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) „Geoelektromosság és változó Föld” c. tudományos iskolai projektjének keretében összeállítottak egy megfigyelőrendszert, amellyel közvetlen optikai megfigyeléseket lehet folytatni. A kamerát villámfigyelő hálózatokból származó adatok és meteorológiai műholdak felhőképei alapján tájolják az aktív zivatargócok irányába.

A megfigyelési kísérleteket szerencse is kísérte. Az első lidérceket Soprontól kb. 500 km-re északra, egy Lengyelország fölötti viharban sikerült megörökíteni. A GGKI tetejéről 2007-ben több mint 100 vörös lidércet örökítettek meg, közöttük találhatók az első, Magyarország fölött megfigyelt példányok, amiket 2007. augusztus 10-én éjszaka rögzítettek.

2011. június 23-án is sikerült megfigyelni Magyarország felett ilyen jelenséget. Ekkor ugyanis egy hidegfront vonult át hazánk felett, melynek előterében helyenként heves zivatarok alakultak ki. Sötétedés után egy nagyobb zivatarcsoport felett a Balatonnál mintegy 100 km távolságból több lidércet lehetett megfigyelni és megörökíteni.