Derkovits szellemében – beszélgetés Prieger Zsolttal, az Anima Sound System vezetőjével

– A Derkovits album dalai azt sugallják, hogy a művészet társadalmi tett, nem l'art pour l'art. És hogy a valódi társadalomformálók a megidézett írók, képzőművészek, ők az igazi hősök – nem a politikai szereplők.

– Társadalmilag valóban aktívabb az új album, lehet, hogy ezt Derkovits neve vagy a rajta lévő társadalomszobrász attitűdű hősök implikálják. Simone Weil például részt vett a spanyol polgárháborúban az anarchoszindikalisták oldalán, egy baloldali keresztény volt, ami csak Magyarországon fából vaskarika. Archipenko, az orosz–ukrán szobrász egészen Amerikáig ment, hogy az orosz avantgárd társadalomalakító funkcióját, gesztusát betöltse. Úgy is mondhatjuk, hogy vannak az embernek szerelmes, panteista, spirituális, zsidó-keresztény energikusságai, és ezek egyrészt most összeértek, másrészt társadalompolitikai aktivizmussá forrtak össze – a művészet tett értelmében.

–  Az album címe egyértelműsíti, hogy Derkovits művészete meghatározó számodra; másrészt a Derkót, gyermekkorod színhelyét is behívja, a szombathelyieknek biztosan: a művész születésének 130. évfordulóját ünneplő programsorozat apropóján vagy most is a városban. 

– Derkovits nem a legnagyobb hatásom – Kassáktól Duchamp-ig mindenki erősebben hatott rám –, de az első: ha egy kisgyerek rácsodálkozik a suli folyosóján a Dózsa-fametszetre, az nem tud szabadulni. Onnantól egyenes az út, főleg, ha valakinek olyan magyartanára volt, mint nekem Vera néni. A Derkóhoz rengeteg minden fűz: tegnap volt egykori iskolámban egy motivációs beszélgetés diákokkal, szülőkkel a költészet hatalmáról, azokról az emlékekről, mikor az orromat rányomom a jégvirágos Szűrcsapó utcai ablakra, és József Attilán tűnődöm, és nem értem, hogy mi lehet a költészet, ami, mint Münchhausen bárónál, a saját üstökünknél fogva emel ki bennünket a slamasztikából – ma pedig Derkovits-estem lesz a Képtárban (Prieger Zsolttal április 13-án beszélgettünk, a szerk.).

A 15 zenés-irodalmi estem közül (Hamvastól Pilinszkyn át Mészölyig) talán ez volt a legnehezebben megfogható, mert Derkovits benne van a kontextusban, a hősünk, ugyanakkor nem sokan tudják, hogy vannak versei és  naplójegyzetei, amiket – Kassákkal, Bartókkal és József Attilával együtt – felhasználtam. Úgyhogy ez most majdnem ki van pipálva a lelkemben. Nagy élmény volt számomra, hogy ezzel foglalkozhattam. Ennek így kellett lennie – a várossal is jóval intenzívebb kapcsolatom van, mint hosszú éveken keresztül: tavaly három irodalmi estem (Hamvas–Mészöly–Kassák) volt Szombathelyen, a Savaria Karneválon fantasztikusan sikerült az Anima-koncert, szeptemberben pedig – és az is jó, hogy a Savaria Fórumban lehet erről először beszélni – az új albumot egy Derkovits-lakótelepi koncertre hozzuk el.

– A Zászlóink, ha szállnak dal interludként tér vissza az albumon játékosan-úttörősen agitálva, szó van benne Derkovits félremagyarázásáról és a szabadságról, mely a közösség szabadságának feltétele – és viszont.

– Derkovitsot a saját kora és ez a kor is kiköpte, mert túl rágós falat. A kollektív szabadságról azt gondolom, hogy nem tudsz boldog lenni jóllakottan, ha más éhes. Társadalmi aktivitás, ha adsz a nélkülözőnek, ha egyesületet alapítasz Martonvásáron, ha kimész a tüntetésre a Kossuth térre (ahol egyébként az album záró, Most kezdődik minden el dala is szólt). De aktivitás lehet a zene, az alkotás, a művészet, ami sok mindent felszabadíthat – és ez lehet a szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola kórusa, ami a remix albumon a Zászlóink-at fogja énekelni. Aktivitás, ha figyelmes vagy, ha figyelek rád, mikor bajban vagy, mikor felfedezésre vársz, ha támogatás kell. Ez az élet, ez a politikám. Nem az, ha belépek egy pártba.

Persze szimpatizálok dolgokkal, és például azt gondolom, hogy Szombathely jelenlegi városvezetése kreatív-pozitív csapat, de átfogó, univerzális koncepció a város zsákfaluságának megszüntetésére nincs. Pedig ezt óhajtja minden kreatív ember. Én arra emlékszem, hogy ifjúkoromban egy elnyomó korban, egy lefojtott sztoriban, volt Bartók Fesztivál, a meginduló Képtár fantasztikus kiállításai, Párizsi Magyar Műhely, Hegyi Lóránd, Ladik Kati, John Cage, Jancsó-sorozat a moziban, Marco Stroppa és elektronikus zene. Vagy Törőcsik András és Nyilasi a Rohonci úton, az Ausztria Wien edzőmeccs térdig érő hóban, mikor rohantam a játékosok után autogramért, meg Szarka Zoli bácsinak rúghattam 11-eseket edzés után. Ők ugyanúgy hősök voltak.

(Fotó: archív/Nagy Jácint)

– A Derkovits az Anima Sound System izgalmas, friss, és végtelenül „animás” albuma, összegzése és megújítása mindannak, amit a zenétekben szeretünk. A gárda is régi-új: Kézdy Luca hegedűs, Benkő Dávid billentyűs, Varga Nóra fúvós is szerepelnek Magyar Bori, Széchenyi Lili, Kováts Tibor és Ziskó Olivér, valamint Bognár Szilvi mellett.

– Összegzés az album, hiszen a 30 éves zenekar kerek évfordulójáról beszélünk, ugyanakkor újrakezdés, újra elindulás is: az a kreatív alkotás, mikor mindig újrakezded. Nem 30 évente, hanem akár minden nap. Mindig konceptlemezt akarok csinálni, míg élek, mert ez pont szembemegy a korszellemmel. A dalok, gondolatok, mint fejezetek csendülnek össze egy album kontextusában, éppúgy, ahogy szöveg és zene is szervesen, egymásért születik. Az áprilisi bemutatón a Zene Házában nem játszottunk egy régi dalt sem: mikor újak születnek, jó azokat megvilágítani, főként, ha okos, értelmes, csillogó szemű közönséged van. Bár be voltak tárazva a régi dalok, de nélkülük is teljes volt a koncert.

Animás az új lemez is, egy nagy, zenei szempontból értelmes káosz, benne a zajzenétől a tánczenéig sok mindennel. A káosz azt is jelenti, hogy minden mindennel összefügg: a Hugo Ball-dalt a Was megyei, ma Berlinben élő Tóth Kinga költővel vettünk fel, aki Hugo Ball-díjas. A Fjodor Mihajlovics klipjében egy orosz alkotónő hímzett fái láthatók, neki a közelmúltban én nyitottam meg a kiállítását. Ha jó időben vagy jó helyen, jókor vagy kreatív más kreatívokkal, abból egészen biztosan jó dolog születik.

Tar Patrícia

Borítókép:  2024. 04. 12. A Derkovits 130 programsorozatban rendezték meg idén a Dekovits Verssoroló Gálát, melyen díszvendégként Prieger Zsolt is részt vett. Fotó: Bonyhádi Zoltán