Emléktáblával tisztelegnek vitéz Czeglédy Béla előtt

A Szent György Lovagrend és a Grádics Egyesület célul tűzte ki, hogy a Vas megyéhez és az egykori Vas vármegyéhez tartozó vitézek életútját követve, emléktáblákat helyezzenek el tiszteletükre. Az 1893-ban született Czeglédy Béla 1916 nyarán kapott Arany Vitézségi Érmet. Ezt az elismerést 3 millió monarchiában harcolt magyar katona közül 1500-an érdemelték csak ki.  A Nagy Háborúban a 11. közös huszárezredben szolgált zászlósként. 

A Szent György Lovagrend és a Grádics Egyesület által szervezett emléktábla-átadón Tóth Kálmán, az Éljen Szombathely! frakcióvezetője idézte fel a zászlós életútját, aki 1914 augusztus 1-jén vonult ki a frontra. Az Arany Vitézségi Érmet 1916 júliusában a kelet-galíciai Puzniki falucska mellett végrehajtott ütközetben érdemelte ki. A részletek egyébként a táblán olvashatóak. Kiemelte, minden kornak megvannak a maga hősei, a mi dolgunk abban egyezségre jutni, hogy számunkra kik az egyetemes hősök. Katonáink, akik bármilyen okból a hazáért harcoltak, biztosan ilyenek. 

A vitézségi érmet II. József császár és király 1789-ben arany és ezüst fokozattal alapította, majd 1848-ban „kis ezüst” fokozattal egészítette ki. A vitézségi érmet azoknak a katonáknak adományozták, akik vitéz és önfeláldozó cselekedeteikkel kitűntek az ellenséggel szembeni harcban. Czeglédy Béla az arany mellett 1. és 2. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel is rendelkezett. 1916. augusztus 1-jétől tartalékos hadnaggyá léptették elő. Az 1917. november 20-án kiadott veszteséglajstrom szerint ismeretlen helyen és időben orosz hadifogságba került. 1922-ben avatták vitézzé. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára, majd 1930-tól igazgatója lett. 1937-től magyar királyi gazdasági főtanácsos volt. 

A frakcióvezető hangsúlyozta, emblematikus katonája volt a monarchia hadseregének, hiszen ahhoz az 1500 emberhez tartozott, aki egyáltalán megkapta az Arany Vitézség Érmet. 3 millió katona tekintetében el lehet képzelni, hogy ehhez nagyon komoly haditettek kellettek. Hozzáfűzte még, hogy a Szombathelyhez kapcsolódó hősöket mindig is fontosnak tartották, és a Trianoni Emlékév kapcsán úgy gondolja, különösen fontos, hogy ezekről megemlékezzenek. 

Fülöp András, a Grádics Egyesület elnöke a Szent György Lovagrenddel és az egyesülettel együtt az Arany Vitézségi Érmmel kitüntetett harcosok életútját kutatja. A nyughelyüket, a leszármazottaikat keresi. Így jutott el vitéz Czeglédy Bélához is. Elmondta, hogy az Arany Vitézség Érmesekről a történelmi Vas vármegyében szeretnének megemlékezni, mivel az első világháborúban Vas megye is lényegesen nagyobb volt. Igyekeznek eljutni minden olyan helyre, ahova köthető Arany Vitézségi Érmes és a vármegye területén belül megfordult, élt vagy éppen itt van eltemetve. Sorra veszik a településeket, emléktáblával tisztelegnek. A sorban vitéz Czeglédy Béla zászlós emléktáblája a kilencedik. 

Elárulta, hogy Czeglédy Béla egy kakukktojás, mert nem Vas megyében született, nem itt halt meg. Hajdúszoboszló a születési helye és Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. Viszont úgy hozta az élet, hogy a 11-es huszárezredhez sorozták be, és a háború alatt ennek kötelékében harcolt.

Az ünnepségen köszönetet mondtak a Szent György Lovagrendnek, a Szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesületnek a szervezésért és személyesen Fülöp Andrásnak a tábla elkészítéséért.
 

Fotók: Nagy Jácint@SF