Büntetőfékezés: az idiotizmust nem lehet a vírusra fogni, véli a szakember

A közelmúltban több büntetőfékezéses jelenetet rögzítettek autósok, jónéhány bekerült a közösségi médiába, komoly indulatokat gerjesztve. Unger József szerint kissé összetettebb kérdésről van szó. 

– Az említett szituban két sofőr vesz részt. Adva van egy autós, amelyik minden bizonnyal siet, és sérelmezi, hogy nem tud gyorsabban haladni. Felmegy benne a pumpa, és várja az alkalmat. Teljesen ráhajt az előtte lévőre, abszolút nem veszi figyelembe a reakcióidőt, amely általában 0,5-0,7 másodperc. Ez alatt az idő alatt nem történik semmi, ennyi idő kell, míg reagáljunk. Ha három-öt méterre közelítjük meg az előttünk lévőt, az ütközés elkerülésére esély sincs. Tanulmányok szerint lakott területen belül 1, azon kívül pedig legalább 2 másodperces követési távolságot kell tartani. De nézzük meg a másik kocsi vezetőjét is. Sajnos, manapság kevesen használják a visszapillantó tükröt, azaz nem is biztosan tudja vagy érzékeli az elől haladó jármű, hogy feltartja a forgalmat. A tükör használatát vissza kellene építeni a köztudatba. Aztán arra is érdemes figyelni, hogy ha valaki lassan közlekedik, azt egy négysávos úton ne a belső sávban tegye, illetve ha kétsávos szakaszon megy harminccal, lehetőleg ne a felezővonalra felhúzódva cammogjon – vélekedik a szakember, aki a bünetőfékezések okaként elsősorban emberi tulajdonságokat lát. 

– Kivagyiság, türelmetlenség, az empátia teljes hiánya, rendre ezek okozzák az ilyen jellegű ütközésket. A koronavírus-járványra sok mindent rá lehet fogni, de ezt nem. Igaz, hogy az elmúlt hónapokban ingerszegényebb környezetben közlekedtünk, de ilyenkor is figyelnünk kell a többiekre. Egyikünk sem Forma 1-es pilóta, azaz sokaknak fogalma sincsen arról, hogy egyrészt mit tudnak a vezetésről, illetve mit tud az autójuk. Autópályán, 130-cas tempónál nem elegendő a 20 méteres követési távolság. Aztán, amit kiemelnék, hogy minden kocsiban van vészjelző. Ha látom, hogy előttem hirtelen fékeznek vagy sebességkorlátozó tábla van, akkor érdemes automatikusan kitenni a villogót, ezzel jelezve a mögöttem haladónak, hogy rövid időn belül csökkentem a sebességet. Az autópályákon még működik is ez a rendszer, de a főutakon nem jellemző – tette hozzá Unger József. 

A tanulóvezetőkkel kapcsolatban szabadultak el az indulatok, miután egy büntetőfékezéses történet egyik szereplője volt egy diák. Szakmai fórumokon megoszlottak a vélemények az üggyel kapcsolatban.

– Az arrogáns, idióta sofőrökkel nincs mit kezdeni, ugyanakkor az tény, hogy amióta lerövidült a rutinpályás felkészülés, és a tanulóknak az éles forgalomban kell begyakorolniuk a tolatást és a parkolást, ezzel valóban rendesen le tudják lassítani a forgalmat. Olykor még a biztonságos elindulás sem sikerül, azt gondolom, a tanulóvezetés rendszerét meg kellene reformálni – mondta a szakember. 

Pék Ciprián, az egyik szombathelyi nonprofit autósiskola ügyvezetője szerint, ha visszatérne a rutinpályás vizsgáztatási rendszer, úgy emelkedne a jogosítvány megszerzésének a költsége. 

– Jogszabály írja elő az oktatás tartalmát. Életszerűen a forgalomban kell tudni alkalmazni a rutin parkolási, megfordulási manővereket, ezért ott is oktatják, de nem kizárólagosan ott. Viszont mindig ott kell a vizsgán bemutatni. Ha újra lenne rutinpályás oktatás és vizsgáztatás, az valóban jót tenne a tanuló tudásának, de a pénztárcájának nem, mert növelné a jogosítványszerzés költségét – fogalmazott Pék Ciprián.