Alapjaiban kell megváltoztatni az oktatási rendszert

5700 tanár hiányzik a közoktatás rendszeréből, a következő években 75 ezren vonulnak nyugdíjba, és egyre szűkebb az utánpótlás – a helyzet tehát kritikus. Az állam a GDP 3,3 százalékát költi közoktatásra, miközben 6 százalék lenne az optimális. Az éveken át elhúzott béremelés mára elvesztette az értékét, sok az ingyenes túlmunka, és az életpályamodell is csődöt mondott. Egyebek mellett ezt tartalmazza a Pedagógusok Szakszervezetének nemrég közzétett vitairata, amihez kapcsolódóan március 10-ig országszerte fórumokat tartanak.

27 év alatt immár tizedszer alakítják át a szakképzés rendszerét. A tanárok júliustól már a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartoznak. Sok az ezzel kapcsolatos bizonytalanság. Nem tisztázott például, hogy jár-e végkielégítés annak, aki nem vállalja a jogviszonyváltást.

A szakszervezet szeretné elérni azt is, hogy az iskolák kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz, és kapjanak önállóságot, mert a túlzott központosítás jelenleg gúzsba köti őket. Indokoltnak tartják az elavult iskolaszerkezet átalakítását, és szeretnék, ha a tanítással lekötött heti óraszám fix 22 óra lenne.

Rengeteg a feladat, de a kapkodva végrehajtott változtatások nem vezetnek eredményre – véli a szakszervezet alelnöke. Jól példázza ezt az új Nemzeti Alaptanterv is, amit egyeztetés nélkül dolgozott ki a kormányzat. Egyes pontjai heves tiltakozást váltottak ki, például a magyartanárok körében. 

– Azt gondoljuk, hogy nemcsak egyes írók kihagyása és beemelése a probléma, hanem az, hogy kevesebb óraszámban sokkal több anyagot kell megtanítani a diákoknak. Ilyen mennyiségű tananyagot frontális munkával csak szimpla információátadással lehet elvégezni, és akkor hol marad a különböző kompetenciák fejlesztése, a műről való beszélgetés, hogy a tanulók véleményt tudjanak alkotni, egyáltalán el tudják olvasni, feldolgozni az írásokat. Olyan műveket kellene választani, ami megszeretteti a diákokkal az olvasást. A PISA-felmérésekből tudjuk, hogy minden ötödik gyerek funkcionális analfabétaként kerül ki az oktatási rendszerből. Ettől ez nem fog változni, hiszen olyan írókat kell a diákoknak olvasni, akik klasszikusok, de a művek nyelvezete nehézkes, a mostani generációk számára érthetetlen – mondja Gosztonyi Gábor. – Jó, hogy digitális kultúraként fogják az informatikát oktatni. A kérdés a tartalom lesz. Várjuk a kerettantervet, aminek múlt hét elején kellett volna megjelennie, de nem jelent meg. Üdvözlendő, hogy a természettudományos tárgyakat természetismeretként lehetne tanítani. A probléma ott van, hogy ennek az összevont tantárgynak se pedagógusa, se tananyaga nincs.

A széles körű tiltakozás hatására tavaly a kormányzat az utolsó pillanatban visszalépett a felsőoktatási felvételihez követelményként állított középfokú nyelvvizsga ügyében. A szakszervezet most abban bízik, hogy az új NAT egy vagy két évvel való halasztását is elérheti, mert semmi sem indokolja a rohamléptű bevezetést. Addig lefolytathatnák a társadalmi vitát, és el lehetne készíteni a szükséges tankönyveket is.