km/óra
  2020.08.12., szerda  •  Klára napja
Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is

Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is

A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.

 

"Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő. A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.


Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott.


Több mint három millió magyar került a határon kívülre, Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. "Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került" - vette számba a veszteségeket az államfő, hozzátéve: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba.


Elkerülhető lett volna a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan? - sorolta az államfő azokat a kérdéseket, amelyeket már a negyedik generáció tesz fel.


Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést - emlékeztetett - de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni. Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát - ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, "sunyi háttértárgyalásokon". "Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk" - fogalmazott. Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el.


Áder János ugyanakkor rámutatott arra is: a világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította, amikor "a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak".


Az államfő súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól.  


Egy vesztes háború, két forradalom okozta káosz, Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei után a csőd szélére jutott nemzet mégis élni akart, Bethlen István kormánya pedig sikerrel vezette ki a nemzetet a válságból.


Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel.: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.


"Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat" - mondta. "Mi tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk."


"Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk" - fogalmazott, de leszögezte azt is: nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében.


Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja - hívta fel a figyelmet - a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása. "Tíz éve azon dolgozunk, hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges" - sorolta a megtett intézkedéseket. Kitért arra is, hogy az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat.


Az államfő beszéde végén felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz!" (MTI)

 

Fotó: Áder János Facebook-oldala

kapcsolódó cikkek
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának napján a történelmi Magyarországon mindenütt megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. 100 évvel később a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felhívására újra megszólalnak majd a harangok országszerte.
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Megemlékező repülést szerveznek kisgépes pilóták Magyarország több repülőterén június 4.-én. Szombathelyről is szállnak fel gépek.
kapcsolódó cikkek
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
Trianon: délután fél ötkor 100 másodpercen át szólnak majd a harangok Szombathelyen
1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának napján a történelmi Magyarországon mindenütt megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. 100 évvel később a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felhívására újra megszólalnak majd a harangok országszerte.
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Trianon 100: repülőgépek tesznek megemlékező kört Szombathely felett
Megemlékező repülést szerveznek kisgépes pilóták Magyarország több repülőterén június 4.-én. Szombathelyről is szállnak fel gépek.
Savaria Fórum 29. évfolyam 28. szám - 2020.07.17.
Savaria Fórum 29. évfolyam 28. szám - 2020.07.17.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
A szombathelyi gyár egyik munkavállalója koronavírusos, több mint 100 dolgozón végeztek ma tesztet
Ma hajnalban az Ivy Technology több mint 100 dolgozóján végezték el a koronavírus-tesztet, miután kiderült, hogy egyik munkavállójuk a napokban egy családi összejövetelen megfertőződött.
Szombathelyen 99-en vannak házi karanténban, egy beteget kórházban ápolnak
Újabb 11 embernél igazolták a koronavírust Magyarországon, 4564-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. 28 vasinál mutatták ki a kórt. Külföldön rosszabb a helyzet. A július közepén bevezetett beutazási korlátozások miatt Szombathelyen már 99-en vannak hatósági házi karanténban. Ezt két PCR-teszttel ki lehet váltani, a vizsgálatért viszont augusztus 1-től fizetni kell.
Szerelőaknába esett egy munkás Szombathelyen
Körülbelül másfél méter mély szerelőaknába esett bele egy férfi pénteken délelőtt Szombathelyen, egy busztársaság telephelyén.
Emelkedett a szennyvízben a koronavírus mennyisége, nőhet a fertőzöttek száma
Budapesten és Debrecenben is enyhén növekedő tendenciát mutattak ki a koronavírus örökítőanyagának mennyiségében a szennyvízben - számolt be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfőn. A tapasztalatok szerint a koncentrációnövekedés után 4-10 nappal később megugrik a megbetegedések száma.
Kétnapos gázszünet lesz Szombathelyen is
Karbantartás miatt kétnapos gázszünet lesz Vas megye több településén, köztük Szombathelyen is: augusztus 11-én reggel 6 órától 13-án reggel 8 óráig szünetel a szolgáltatás.
legfrissebbek
Október végéig biztosan nézők nélkül folytatódik a Bundesliga
A hatóságok döntése értelmében a koronavírus-járvány miatt október végéig biztosan nem lehetnek nézők a német labdarúgó-mérkőzéseken.
Trump: nagyszerű volt a személyes viszony a kínai elnökkel, de ez mára megváltozott
Donald Trump amerikai elnök kedden a Fox rádió sportcsatornájának adott interjújába kijelentette, hogy korábban "nagyszerű" volt a személyes viszonya Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de ez mára már megváltozott.
Árokba borult egy kamion a 8-as főúton
Két grafikon a második hullám kezdetéről
Vizuálisan láthatjuk a koronavírus-járvány "második hullámának" kockázatát a BBC összefoglalójában.
Az Emmi szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola
Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, a hamarosan megjelenő rendelet szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).