A hátrányos megkülönböztetés ellen: így működik az Egyenlő Bánásmód Hatóság Vas megyében
Korábban az ügyfelek nem mertek, vagy nehezen tudtak kapcsolatba lépni a fővárosban működő hatósággal. Vas megyében dr. Jójárt Ágnes Szilvia ügyvédé lett a megbízás, és az övé azóta is, amit – ügyvédi munkája mellett - szívügyének tart. Mint mondja, lelkialkat kérdése, hogy az ember mire specializálódik.
– Miben tud segíteni a panaszosoknak?
– Tanácsot adok neki abban, hogy az adott ügyben érdemes-e a hatósághoz fordulni, és ha nem, akkor is irányt mutatok azzal kapcsolatban, hogy merre induljon a megoldásért. A döntést mindig az ügyfél hozza meg, és az egész eljárás díjmentes.
– Mi mindennel keresik fel önt?
– Havonta átlagosan 8-10 ügyfél érkezik hozzám, ám ezeknek nem mindegyikéből lesz ügy. Egyrészt előfordul, hogy nem a hatósághoz tartozik a kérdés, de az sem ritka, hogy a panaszos valójában nem is szeretne eljárást indítani, sőt van, hogy időközben megoldódik a probléma, vagy megegyeznek a felek. Valójában az elmúlt tíz év legnagyobb hasznát én abban látom, hogy az emberek már célzottan, tudatosan keresnek meg az idetartozó ügyekkel, amíg kezdetben egyfajta ingyenes jogsegély szolgálatnak tekintettek, és mindenféle tyúkperekkel jöttek hozzám. Azóta tehát tudatosult az ügyfelekben, hogy mi is a profilunk.
– Hogyan lehet összefoglalni, mi a profiljuk?
– Röviden: a diszkriminációs ügyek kivizsgálása, amelyben teljesen önálló hatáskörrel rendelkezünk. Ha valaki úgy érzi, hogy vele szemben sérült az egyenlő bánásmód követelménye, akkor érdemes hozzánk fordulni. A törvény öt fő esetet különböztet meg, ezek közül a leglényegesebb a diszkrimináció, amit közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nevez a jog. Erről akkor beszélünk, ha valakit egy védett tulajdonsága miatt hátrány ér.
– Például?
– Ha ugyanabban a munkakörben dolgoznak nők is, férfiak is egy cégnél, és a női dolgozónak alacsonyabb a fizetése. Ha egy meghirdetett állásra azért nem vesznek fel egy jelentkezőt, mert kisgyermekei vannak, vagy azért küldenek el, mert terhes. Ez utóbbiakból sok van. Ha a bőrszíne, vallása, politikai nézete miatt utasít el valakit egy munkáltató. Idetartozik az is – ezeknek az ügyeknek nő a száma –, amikor egy speciális nevelési igényű gyermek nem kapja meg az oktatásban azt a fejlesztő ellátást, amit szakértő írt elő számára. És ez esetben a hatóság felé az sem kifogás, hogy nincs rá pénz.
– Mennyire jellemző, hogy valaki azért keresi fel önt, mert a bőrszíne miatt éri hátrány?
– Nem jellemző, és ennek feltételezhetően nem az az oka, hogy nincs ilyen ügy, hanem inkább az a szomorú jelenség, hogy az érintettek ehhez hozzászoktak, és nem tesznek emiatt panaszt.
– Hogyan zárulnak leggyakrabban az ügyek?
– Egyre nagyobb azon ügyek száma, ahol egyezséggel zárul az eljárás, hála istennek, és ebben a hatóság is, a bepanaszolt szervezetek is partnerek. Ez lehet anyagi ellentételezés, vagy a panaszos visszavétele a munkahelyre, de a bírság senkinek sem érdeke. Ha nincs egyezség, a törvény alapján 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a hatóság. Aminek még visszatartó ereje lehet, az az, hogy a hatóság nyilvánosságra hozhatja a jogsértő szervezet nevét.
– Szakmailag mekkora kihívás ez a munka?
– Szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon sok empátiát igényel ez a feladat, megértéssel, elfogadással, türelemmel kell a panaszosok irányába fordulni. Sok olyan ügyem volt, amiben jó volt segíteni. Kiemelném azt, amikor egy kismamát elküldtek a munkahelyéről, és közben a babáját is elveszítette, végül mégis az ő számára megnyugtatóan, egyezséggel zárult az eset. Vagy azt, amikor egy mozgáskorlátozott személyt ért sérelem, és őt szintén kártalanították.
Hogy hol és mikor tart dr. Jójárt Ágnes Vas megyében ügyfélfogadást, azt a www.egyenlobanasmod.hu oldalon lehet megnézni, az ügyfélfogadás teljesen díjmentes.
Szöveg: Haitzmann Ágnes
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.