A feltárt múlt könyvbe foglalva: A Tanácsköztársaság Vas vármegyében

– Gyermekkoromban nagyapám, aki négy évig harcolt az első világháborúban, otthon annyiszor mondta el a ma már Illyés Gyulának tulajdonított mondatot: „Magyar az, akinek fáj Trianon”. Szinte közhellyé vált a környezetemben e mondás. Nagypapámat különösen érzékenyen érintette a békediktátum, ugyanis ő nyitrai származású volt, ott járt iskolába, ott élt a családja, a rokonsága, és volt idő, amikor nem mehetett el hozzájuk. Egyebek mellett ez volt az egyik oka annak, hogy elhatároztam: elkezdek Trianonról adatokat gyűjteni, és majd, a százéves évfordulóra egy könyvet állítok össze róla. Öt évvel ezelőtt álltam neki az adatok gyűjtésének, jártam a levéltárakat, szinte nem volt olyan nap, amikor ne dolgoztam volna. Alapos munkát végeztem, mind a 10 járásban feltártam az 1914 és 1921 közötti adatokat. Ez a könyv elkészült, az 1250 oldalas kiadvány a Szülőföld Kiadónál van. Ennek egyik fejezete a Tanácsköztársaságról szól. Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó tulajdonosa azzal a javaslattal állt elő, hogy külön kiadná ezt a fejezetet. Megállapodott a másik kiadóval, így 2019-ben, a Tanácsköztársaság századik évfordulóján megjelent a könyv. Nem akartam történészként belemagyarázni semmit a történtekbe, adatokat közöltem. Csaknem 3000 lábjegyzet található a kiadványban – azt gondolom, amit lehetett, mindent feltártam az adott időszakból, ami Vas vármegyét érintette – mesélt a kiadvány létrejöttéről a szerző. 

De milyen események történtek városunkban 1919 márciusában? Ebből is kaptunk egy kis ízelítőt.

– A szociáldemokraták, baloldali gondolkodású személyei kezdték a Tanácsköztársaság megvalósítását Szombathelyen. Intenzív kapcsolatban voltak a fővárosiakkal, hiszen még aznap, március 21-én este Szombathelyen is megalakult Heintz Kálmán vezetésével az átmeneti direktórium, amely a legfontosabb célkitűzéseket meg is fogalmazta. Ilyen volt például, hogy meg kel szállni a MÁV üzletvezetőségét, elfoglalni az állomást, a bankok készpénzkészletét begyűjteni, és megszerezni a laktanyák kulcsait. Az új államszervezetnek nem volt pénze, ezért ekkor jelent meg az úgynevezett fehér pénz – ennek viszont nem volt értéke. Megkezdődött a vörösőrségek és a munkásszázadok szervezése, aki nem akart belépni, azt erős ráhatással rábírták. Eleinte volt remény az emberekben, hogy jobb élet vár rájuk, de csakhamar kiderült, hogy a rendszer nem tud működni. Amikor a parasztságtól akarták elvenni az élelmet vagy a lovakat, a vidéki emberek szembefordultak a rekvirálókkal. Bizony, volt, hogy halálos áldozatot is követeltek ezek az összecsapások. A könyvben szerepel, hogy mi is történt a Gyöngyös-menti tíz faluban… Kőszegre lehívták Szamuely Tibort is, megérkezett páncélvonatán, majd néhány perc alatt két embert kivégeztetett az „ellenforradalmárok” közül. Azt hiszem, alaposan körüljártam a témát, rengeteg információt gyűjtöttem össze a korszakkal kapcsolatban. A könyvet Gyurácz Ferencnél, illetve a Levéltárnál  lévő Líra Könyvesboltban lehet megvásárolni – mondta végül a szerző.