11+10 új felállásban: változó közgyűlési erőviszonyok Szombathelyen

Lendvai Ferenc és Nemény András: egy idejemegfordult a többség a szombathelyi közgyűlésben Fotó: Nagy Jácint

- A közgyűlést azzal az indokkal hívták össze, hogy a város érdekeit sértő döntéseket újra kell tárgyalni. Vajon volt-e értelme?


Lendvai Ferenc: - A törvény lehetőséget ad arra, hogy a polgármester visszaküldje azokat a határozatokat a közgyűlés elé, amelyek szerinte nem a város érdekeit szolgálják. Ennyi történt. 2008-ban hasonló helyzet volt, amikor kisebbségbe került a polgármester, igaz, azóta változott az önkormányzati törvény.

Nemény András: - Ha csak azt a két napirendi pontot küldte vissza a polgármester, amivel nem értett egyet, akkor ezek szerint a többivel egyetértett, ennek örülök.

L. F.: - Tudomásul vette, fogalmazzunk így.

N. A.: - Azért gondoljuk, hogy ez időhúzás, mert például a szervezeti és működési szabályzat módosítása – a minden hónap utolsó csütörtökén megtartott közgyűlés, a bizottságok és a közgyűlés közötti hatáskörmegosztás – a tervezhető működést szolgálja. Ez nem nagy változás, és csak októberig szól, a választások utáni felállásban újra kell gondolni mindent.

L. F.: - A mi célunk az volt, hogy megpróbáljuk észérvekkel meggyőzni a jelenlegi többséget, de persze ez nehéz. Valljuk be, kaptunk egy komoly gyomrost Molnár Miklóstól – aki valamikor még a Fidesz polgármesterjelöltje is volt –, amikor átállt, ezzel nem számoltunk. Most emiatt nagy a frakciófegyelem odaát.

N. A.: - Senki ne gondolja, hogy ez valamiféle puccs, hiszen visszahívhattunk volna a pozíciójukból még többeket, de nem tettük. Más a választási eredmény, és más az, hogy most milyenek az erőviszonyok. Visszaélhettünk volna a helyzettel, de nem tettük, a bizottságokban is csak minimális tagcserét kezdeményeztünk.

- Hosszú vita zajlott a városnévhasználat szabályairól szóló rendelet módosításával kapcsolatban, pontosabban inkább arról, hogy mi fér bele a sajtószabadságba, és mi nem.

N. A.: - A rendeletmódosítás lényege az, hogy ne a polgármester, hanem a mindenkori közgyűlés mondja meg, hogy a Szombathely név használata mikor szolgálja a város érdekeit, és mikor nem. Meggyőződésünk, hogy eleve nem szabadott volna kiadni a lapot. Ha pedig megnézzük a tartalmát, úgy véljük, hogy érdemtelenné vált a város nevének használatára, ugyanis nagyon sok képviselőt – és rajtuk keresztül választópolgárt – sért. Fontos kérdéseket vet fel, hogy egy profitorientált vállalkozásról van szó, az újság gyűlöletet kelt, és megtéveszti a szombathelyieket, mert sokan azt gondolják, hogy a város lapja.
 

- Bár nem pártlap, az újság mégiscsak a Fideszt népszerűsíti. Nem lett volna szerencsés elhatárolódni, legalább a stílusától?

L. F.: - Én nem emlékszem arra, hogy az MSZP elhatárolódott volna attól az internetes portáltól, amelytől húsz éve csak a negatívumokat kapjuk, de azóta van más online újság is, ami minket üt, tehát ebben szocializálódtunk. Megértem a baloldalt, hogy zavarja őket a Szombathelyi Hírlap, de tényleg nem tudjuk befolyásolni, mi jelenik meg benne. A napirendi pont azonban nem erről szólt, csupán arról, hogy a polgármester magánál tartotta volna a jogot a városnévhasználat engedélyezésére és megvonására.

N. A.: - Van egy nagy különbség az említett internetes portálok és a Szombathelyi Hírlap között. Előbbiekhez nem adta a város a nevét…


L. F.: - Cenzúrának érezzük a Szombathely név megvonását a laptól. Mi azt javasoltuk, hogy legyenek objektív szempontok, amelyek alapján ez megtehető.

- Milyen lesz a kampány hangneme?

L. F.: - Mindkét fél azon lesz, hogy megcsillogtassa az erényeit a közgyűlésben, és lesz harmadik, negyedik szereplő, aki próbál majd csapódni valahová. Lesznek meglepett arcok…

N. A.: - Látom, hogy célkeresztben vagyok, és a családom is, tehát semmi jóra nem számítunk. Reagálni azonban nem fogunk a gyűlöletre, a saját utunkat járjuk.

(A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft.-nek adandó tagi kölcsön témájával a későbbiekben foglalkozunk.)

Haitzmann Ágnes